Meghalt XVI. Benedek emeritus pápa. Hétfőn a római Szent Péter-bazilikában búcsúzhatnak el tőle a hívek, temetési szertartása csütörtökön 9 óra 30 perckor kezdődik a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa vezetésével. Egyszerű szertartást terveznek, az eseményre azonban a világ minden tájáról várnak államfőket és egyházi személyeket.
Joseph Ratzinger Németországban, a bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án mélyen vallásos, nem mellesleg a nácizmus ellen nyíltan kiálló családban. családja, különösen az apja, a nácizmus-ellenessége volt. 1941-ben, néhány nappal a 14. születésnapja után besorozták a Hitlerjugendbe - 1939 márciusától minden 14 éves német fiú számára törvény írta elő a tagságot –, de bátyja, a három évvel idősebb Georg Ratzinger szerint nem volt hajlandó részt venni a gyűléseken. 1943-ban besorozták a német légvédelemhez, majd gyalogsági kiképzést kapott, 1945-ben azonban dezertált, visszatért a család traunsteini otthonába. Német katonaként hadifogolytáborba internálták, de néhány hónappal később, a háború végén, 1945 májusában kiengedték.
Ő és bátyja 1945 novemberében lépett be a Szent Mihály nevét viselő papi szemináriumba. 1951-ben szentelték pappá szülőföldjén, Freisingben, majd tudományos karrierbe kezdett, és az 1950-es évek végére elismert teológusnak számított. Nagy hatást gyakorolt rá az olasz származású, de német állampolgárságú vallásfilozófus, Romano Guardini. 1958-ban, mindössze 31 éves korában máris professzori címet szerzett. Több német egyetemen is tanított.
Meghalt XVI. Benedek nyugalmazott pápaEredetileg reformer teológusként emlegették, a II. vatikáni zsinaton a haladó szellemiségű kör egyik képviselője volt, Joseph Frings kölni érsek tanácsadójaként. de 1968 után konzervatív nézetek képviselője lett: megrémítették a 68-as események, szélsőségesen liberális fordulattól tartott. Maga Joseph Ratzinger egy 1993-as interjúban azt mondta: – Nem látok törést a teológusként vallott nézeteimben. Tény, hogy továbbra is védelmezte a II. vatikáni zsinat munkáját, beleértve a Nostra aetate-t, a más vallások tiszteletéről, az ökumenizmusról és a vallásszabadság jogának kinyilvánításáról szóló dokumentumot.
1977 márciusában München és Freising érsekévé nevezték ki, VI. Pál pápa pedig 1977-ben bíborossá avatta, ami azért volt kissé meglepő, mert viszonylag kevés lelkipásztori tapasztalattal rendelkezett, bár kétségtelenül a legelismertebb teológusok közé tartozott. 1981-ben a Szentszék egyik legfontosabb intézménye, a teológiai kérdésekben döntő szerepet játszó Hittani Kongregáció prefektusa lett. védte és megerősítette a katolikus dogmát, kivált olyan témákban, mint a születésszabályozás, a homoszexualitás és a vallások közötti párbeszéd. A felszabadítás teológiájával szemben is keményen lépett fel, Leonardo Boff brazil teológust fel is függesztették.
Konzervativizmusára jellemző az a nagy, és a más vallások körében nem éppen kedvező visszhangot keltő nyilatkozat, a 2000-ben Dominus Iesus, amely kimondta, más vallásba vetett hit nem vezethet üdvösséghez. A dokumentum sok protestáns egyházat feldühített azzal, hogy azt állította, azok valójában nem egyházak, hanem egyházi közösségek. 2002-től pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja is volt. II. János Pál egyik legközelebbi bizalmasaként hatalmas befolyása volt az egyházi prioritások meghatározásában. Írásaiban általában a hagyományos katolikus tanítást és értékeket védte.
II. János Pál pápa után a konklávé favoritja volt, így egyházfővé választása nem volt meglepetés, XVI. Benedek beiktatási szentmiséjét 2005 áprilisában tartották. Sokan azt gondolták, az egyház jobbra fordul, még konzervatívabb fordulatot vesz. Pápasága alatt XVI. Benedek az alapvető keresztény értékekhez való visszatérést szorgalmazta, hogy ellensúlyozza a sok nyugati ország fokozódó szekularizációját. A XXI. század központi problémájának tekintette az erkölcsi igazságok tagadását. Mind a katolikus egyház, mind pedig Isten megváltó szeretetének megértése fontosságát hirdette. Számos hagyományt is felelevenített. 2007-ben kiadott Summorum pontificium nevá moru propriójával minden pap szabadon misézhetett az 1962-es misekönyv szerint anélkül, hogy erre bárkitől is engedélyt kellene kérnie. Előmozdította a latin nyelv használatát a liturgiában és újra bevezette a hagyományos pápai miseruhákat, amiért „az esztétika pápájának” nevezték. Az 1980-as évek közepétől az egyház szellemiségének meghatározó alakjaként jellemezték.
Ezen túl azonban nem volt „páncélkardinális”, ahogyan a Hittani Kongregáció fejeként minősítették.
Sőt, egyre sűrűsödtek a sötét felhők a Vatikán égboltja felett, mind több szexuális visszaélésre derült fény világszerte a katolikus egyházban. XVI. Benedek tűzoltásra kényszerült, de érezte, nincs ereje rendbetenni az egyház ügyeit. Tisztában lehetett azzal, hogy nem neki való a pápaság, már csak visszahúzódó természete miatt sem, már évekkel 2013-as lemondása előtt elhatározta, hogy távozik.
XVI Benedek 2013. február 11-én bejelentette lemondását a bíborosok előtt latinul elmondott beszédében, arra hivatkozva, hogy előrehaladott kora miatt szellemi és testi ereje fogytán van. 2013. február 28-i hatállyal mondott le, elsőként 1415, vagyis XII. Gergely óta, és elsőként önszántából 1294, vagyis V. Celesztin óta. Emeritus pápaként megtartotta az őszentsége titulust. Ferenc pápává választása után beköltözött a Vatikánvárosban fekvő, frissen felújított Mater Ecclesiae kolostorba.
XVI. Benedek anyanyelve a német mellett beszélt franciául, olaszul, angolul és spanyolul, értett portugálul, latinul, a bibliai héber és bibliai görög nyelven is. Több társadalomtudományi akadémia tagja volt. Zongorázott, és előszeretettel hallgatott Mozartot és Bachot. Bátyja állt hozzá a legközelebb, Georg Ratzinger 2020-ban bekövetkezett halála nagyon megviselte, ekkor búcsúzott el örökre szülőhazájától.