oktatás;teljesítmény;értékelés;Pintér Sándor;Trencsényi László;Belügyminisztérium;tervezet;

„A pedagógiai munka teljes félreértésén alapul a Belügyminisztérium koncepciója”

A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke arra a lapunk birtokába került minisztériumi tervezetre reagált, amely szerint a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek minden évben át kellene esniük egy belső értékelési folyamaton.

A pedagógiai munka teljes félreértésén alapul a Belügyminisztérium koncepciója, amely alapján egy új teljesítményértékelő rendszert vezetnének be a köznevelési intézményekben - nyilatkozta a Népszavának Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, miután lapunk szerdán beszámolt arról, hogy egy kiszivárgott minisztériumi tervezet szerint minden évben át kellene esniük egy belső értékelési folyamaton a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek. Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményt érnek el, levonhatnak illetményeikből. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet is megdöbbentőnek tartja a terveket, szerinte mindez további feszültségekhez, megosztottsághoz vezethet a tantestületekben.

A Népszava birtokába került belügyminisztériumi koncepció szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden tanév elején személyes teljesítménycélokat kell kijelölniük, tanév végén pedig megvizsgálják, ezekből mit sikerült elérniük. Emellett több különböző, a minisztérium által kijelölt kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük. A tanárok eredményeit az igazgatók, utóbbiak teljesítményét pedig a tankerületi központok fogják ellenőrizni. Pedagógusok esetében a legjobban teljesítők (a tantestület felső 20 százaléka) plusz anyagi elismerést kaphatnak, miközben akik az alsó 20 százalékba kerültek, tőlük pénzt is levonhatnak.

Az MPT elnöke, Trencsényi László szerint ez több szempontból is egy “elrontott formája” lesz a teljesítménymérésnek. Egyrészt a pedagógusok munkáját így nem lehet egyéni szinten mérni, már csak azért sem, mert például a diákok eredményei nem egy-egy tanártól, hanem szinte az egész tantestülettől és más körülményektől is függenek, az egyénileg megjelölt teljesítménycélokat - amelyekre a minisztériumi koncepció több példát is hoz – pedig nem lehet a rendszerből kiemelve teljesíteni. Például a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentését, vagy a nyelvvizsgával rendelkező diákok arányának növelését nem tudja egy-egy pedagógus vagy intézményvezető egyénileg elérni, ám úgy tűnik, a szaktárca mégis “az ő nyakukba akarja varrni” a rendszerszintű problémák megoldását. Az MPT elnöke hozzátette: véleménye szerint addig, amíg nincs helyreállítva a köznevelési intézmények szakmai autonómiája - mind a tantervkészítés, tankönyvválasztás, vagy akár a gazdálkodás tekintetében - addig nincs is sok értelme egyéni teljesítményekről beszélni.

A PDSZ választmányi tagja, Nagy Erzsébet úgy véli, az új értékelési rendszer és az egyéni bérezés lehetősége egy nem túl egészséges, feszültségekkel teli versenyt teremthet a tantestületekben, hiszen akik jobb eredményeket értek el, feltehetőleg azt a pénzt kaphatják meg plusz juttatásként, amit az alacsonyabb pontszámokat elérő kollégáiktól elvontak. Miközben annak, hogy az oktatásirányítás megpróbálná megteremteni a minőségi oktatás valódi feltételeit - például értékálló bérezéssel, a tanárok szakmai önállóságának növelésével - nyoma sincs. Az érdekvédő szerint az ilyen “motivációs” lehetőségektől nem lesz több szaktanár az iskolákban, sőt, aki eddig úgy tervezte, hogy egy ideig még a pályán marad, az is el fog menni.

Így tett Simkó Edit budapesti pedagógus, az elmúlt időszak oktatásügyi tiltakozásainak rendszeres résztvevője, szervezője is, aki szerdán jelentette be: lemond közalkalmazotti jogviszonyáról. Mint írta, a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium értékelési terve “volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp. Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből”. Szerinte az új értékelési rendszer “a besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon, mint munkatáborosok a fűrészporkenyéren, vagy káposztatorzson” - fogalmazott.