Fázós, nyálkás ködbe burkolózott a miskolci Avasalja, ahol a Tizeshonvéd utcában, a Herman Ottó Gimnázium előtt hétfő reggel fél nyolckor több tucatnyi tanár, szakszervezeti tag, óvodapedagógus, és szimpatizáns gyülekezett, hogy közülük jó néhányan nekivágjanak egy hatnapos, mintegy 180 kilométert felölelő hosszú gyaloglásnak.
Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete egyik alelnöke a helyszínen arról beszélt: „ébren kell tartani” az oktatás helyzetéről szóló vitákat, s tovább szervezni a demonstrációkat, amelyek egyikeként a Tanítanék Mozgalommal és az aktivista noÁr-ral közösen most év elején elindították a „tudásmenetet az oktatásért”. Másik fontos szempont volt, hogy az út során több észak-magyarországi településen is megállnak: az első napot a borsodi Bükkábrányig tervezték, kedden a Heves megyei Kerecsend az úti cél egy egri fórum közbeiktatásával, majd Gyöngyös, Hatvan, Gödöllő, végül a főváros következik, ahol a Kölcsey Ferenc Gimnázium lesz a végállomás. Minden helyszínen igyekeznek találkozni helyi pedagógusokkal, hiszen meggyőződésük, hogy vidéken korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a belügyminiszter decemberben lefestette, azt sugalmazva, mintha csak a fővárosi pedagógusok elégedetlenkednének.
Mind a miskolci „rajt”, mind a budapesti „cél” helyszíne emblematikus. A Herman Ottó Gimnáziumban született meg 2016. január elején az a nyílt levél, amelyben az itteni oktatók egyfajta segélykiáltásként fordultak az oktatásért felelős tárcához, azt kifogásolva, hogy a diákok és a pedagógusok terhei egyre nőnek, fölösleges és értelmetlen adminisztrációval sújtják őket, épp a tanítástól elrabolva az időt. Nem választhatnak szabadon tankönyvet, nem fizetik ki a túlóráikat, a bérük vásárlóértéke folyamatosan romlik.
Ez a helyzet – mondta korábban lapunknak Pilz Olivér, az intézménye közalkalmazotti tanácsának elnöke, matematika-fizika-kémia szakos tanár – azóta csak tovább romlott, a kormány évek óta a füle-botját nem mozdítja a tanári panaszokra. Ő és a Herman Ottó Gimnázium több tanára is megjelent hétfőn reggel a tudásmenet indulásakor, s a város határáig kísérték a demonstrálókat. A gimnázium csapatában ott volt az a Dezsőfi György is, akit a miskolci tankerület vezetője tavaly szeptemberben felmentett igazgatóhelyettesi posztjáról, mert részt vett a sztrájkjog visszaállításáért folytatott polgári engedetlenségi mozgalomban. Hangsúlyos a menet végállomása is, hiszen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium az, ahonnan egyszerre öt pedagógust tettek utcára hasonló okok miatt.
A Miskolcról kora reggel elindulók egy „szeretet-csomagot” kaptak Komjáthi Imrétől, az MSZP társelnökétől, aki tudósítónknak hangsúlyozta: nem politikusként, hanem egyszerű szülőként van jelen, aki tíz évvel ezelőtt maga is részt vett a Miskolctól Budapestig tartó, a megélhetési problémák ellen tiltakozó éhségmeneten. Az akkori tapasztalataiból kiindulva most kötszereket és sebtapaszt is csomagolt a csokoládék mellé, hogy segítse a fővárosig gyalogló menet tagjait. Ugyancsak feltűnt a helyszínen Tóth Imre Miklós, hajdani diósgyőri olvasztár, aki egyik szervezője és ötletgazdája volt a 2012-ben februárban elindult éhségmenetnek. Puszta megjelenése a mostani demonstráción azt sugallta:
eltelt egy évtized, de nem változott semmi, ugyanúgy egy elkeseredett akcióval kell harcolni ma is a nagyobb társadalmi elismerésért, s a magasabb bérekért.
A helyszínen beszéltünk nyugalmazott tanítóval, ma is aktívan dolgozó óvónővel, gimnáziumi tanárral, szakszervezeti képviselővel, s valamennyien azt mondták:
kénytelenek ilyen akciókkal ébren tartani a társadalom figyelmét, hiszen a kormány mindent megtesz azért, hogy szőnyeg alá söpörje a problémáikat, maga az oktatásért felelős belügyminiszter pedig azt állítja, hogy az egész országban rendben van a tanügy, Budapestet kivéve.
Noha az első napon a Miskolctól Bükkábrányig tartó mintegy 30 kilométeres útszakaszt alig féltucatnyi meneteltek végig, azt leszögezték: szimbolikus jelentősége van a demonstrációnak. Volt, aki egyfajta tanári „El Caminónak” nevezte a gyalogmenetet, hozzátéve, hogy nem a saját lelki békéjükért, hanem a társadalom egy jelentős csoportja, a pedagógusok megbecsüléséért zarándokolnak. A tudásmenet szervezői minden helyszínen lehetőséget kínálnak a környékbeli iskolákban tanítóknak, óvodákban dolgozóknak, hogy kiöntsék a szívüket, és újabb részletekkel egészítsék ki azon már ismert körülmények sorát, amelyek közepette ma a vidéki iskolákban, óvodákban dolgozniuk kell. Az útvonalat a rendőrség biztosítja, a 180 kilométeres menethez pedig útközben bárki csatlakozhat, aki magáénak érzi a pedagógustársadalom gondjait.
„Az újabb ígérgetés ismét egy szánalmas próbálkozása a hatalomnak”
Nem sokkal a pedagógusok hétfői Tudásmenetének indulása után Facebook-videót tett közé a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, amelyben elismételte: idén akár 21 százalékos béremelést is kaphatnak a pedagógusok, 2025-re pedig összesen 75 százalékkal emelkedhet a tanárok fizetése - persze csak ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az erre a célra is fordítható uniós forrásokról. Rétvári szerint a kormány elkötelezett, hogy minél nagyobb mértékben emelhesse a pedagógusok bérét.
- Az újabb ígérgetés ismét egy szánalmas próbálkozása a hatalomnak. Évek óta kongatjuk a vészharangot az elértéktelenedő bérek és az egyre nagyobb pedagógushiány miatt, de valamiért nem látjuk a problémák megoldása iránt azt az elkötelezettséget, amiről az államtitkár beszélt - mondta a Népszavának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki maga is résztvevője a hétfőn indult Tudásmenetnek.
Az első nap tapasztalatairól azt mondta, a vártnál nagyobb érdeklődés volt az esemény iránt; bár nem mindenki gyalogolta velük végig az első harminc kilométeres távot, útközben újabb résztvevők csatlakoztak például Harsányban, Vattán, Mezőkövesden. JUHÁSZ DÁNIEL
