Elkezdődött a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki pere Belaruszban

Őt és társait héttől tizenkét évig terjedő börtönnel sújthatják.

Megkezdődött csütörtökön Minszkben Alesz Bjaljacki bebörtönzött ellenzéki vezető, a 2022. évi Nobel-békedíj egyik díjazottja pere - közölte a legnagyobb belarusz jogvédő szervezet, az aktivista által alapított Vjaszna.

Alesz Bjaljackit és a vele együtt bíróság elé állított munkatársait, Valjancin Sztefanovicsot és Uladzimir Labkovicsot a bíróságon a tárgyalás kezdetén lehetett látni a vádlottaknak fenntartott fémketrecben. A három férfi 2021 júliusa óta van őrizetben.

Alesz Bjaljacki két jogvédő szervezettel, az orosz Memoriallal és az ukrán Polgári Szabadságok Központjával közösen kapta tavaly a Nobel-békedíjat az emberi jogok, a demokrácia iránti elkötelezettségéért. A 60 éves férfit és társait a 2020. évi tömegtüntetések után tartóztatták le, amelyekkel a vitatott tisztaságú 2020. augusztusi elnökválasztás után az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka újraválasztása ellen tiltakoztak.

Bjaljacki, Sztefanovics és Lakovics ellen eredetileg adócsalás miatt emeltek vádat. A Vjaszna novemberi közlése alapján héttől tizenkét évig terjedő börtönnel sújthatják őket. A szervezet szerint azzal vádolják őket, hogy szervezetetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a belarusz határon és a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek. A negyedik vádlott, Zmitro Salaujov, aki felett távollétében mondanak ítéletet, mert Lengyelországba menekült, mondvacsinált pernek nevezte az eljárását az AFP francia hírügynökség megkeresésére. Képtelenségnek nevezte vádakat és a bírósági eljárási színházat.

Hétfőn a Tut.by hírportál több újságírója, közöttük Marina Zolatava főszerkesztő pere kezdődik. Őket adócsalással és gyűlöletkeltéssel vádolják.

Január 17-én az elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető pere kezdődik, a Litvániában élő politikus távollétében. Ellene ellen számos vádpontban – hazaárulás, összeesküvés a hatalom alkotmányellenes megragadására, valamint szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése – folyik eljárás. Férjét, Szjarhej Cihanouszkit 2021 decemberében ítélték 18 évi elzárásra tömeges zavargások szervezése, gyűlöletkeltés, a közrend megzavarása és a választási bizottság bojkottálása címén.

A Vjaszna szerint 1448 politikai fogoly ült börtönben Fehéroroszországban 2022. december 31-én. 2020 óta mintegy ötvenezer embert állítottak elő, amiért részt vettek a tüntetésekben vagy bírálták a hatóságokat - írta a jogvédő szervezet.