szénbányászat;olajipar;gázipar;Másfélfok;

A klímacélok is veszélybe kerültek Vlagyimir Putyin háborúja miatt

Az orosz-ukrán háború erőteljesen élénkíti a cseppfolyósított földgáz világszintű kereskedelmét, ami viszont mélyrehatóan aláássa a globális felmelegedés fékezésének közös céljait.

Az orosz-ukrán háború okozta energiaválság miatt a kormányok ismét olyan éghajlatromboló tüzelőfajták felé fordulnak, mint például a kőolaj, a földgáz és a kőszén – idézi a német hátterű Climate Action Tracker (CAT) újkeletű aggodalmait a Másfélfok nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzésében Lehoczky Annamária éghajlatkutató. Miközben mára a leginkább olcsó, gyors és legbiztonságosabb megoldást a megújulók, a hatékonyság és a villamosítás jelentik, az iparági lobbi szerint a válságot a gázkitermelés fokozása oldja meg. Míg 2021-ben az EU-ba érkező földgáz 40 százaléka származott Oroszországból, a szint a háború tavaly februári kezdete óta 80 százalékkal esett. Az EU a 2022 májusában elindított a REPowerEU keretében évi 100 milliárd eurót költene az orosz gázfüggőség éghajlatbarát csökkentésére. A 2030-as megújuló-részarányt 40-ről 45, az energiahatékonysági célértéket pedig 11-ről 13 százalékra növelték. A terv ugyanakkor más földgázbeszerzési csatornák felkutatását is engedélyezi. Ennek mentén Brüsszel 15 milliárd dolláros szerződést kötött Egyiptommal és Izraellel, de a tagországok külön is nyélbe ütöttek üzleteket például Algériával, Angolával, Kongóval, Szenegállal és Mozambikkal.

Az intézet fájlalja, hogy az Európai Bizottság befektetésösztönzési keretcsomagjában, a tudományos állásponttal szemben, a földgázt is fenntartható forrásnak minősítette át. A háború kezdete óta Unió-szerte 26 új cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) lefejtő létesítését jelentették be. Ezek a nagyjából 6 milliárd eurós költséggel megépülő üzemek évente 168 milliárd köbméter behozatalát is lehetővé tennék, ami az EU szükségletének körülbelül 41 százaléka és meghaladja a háború előtti teljes orosz szintet. Különösen lendületesek a német és az olasz tervek.

A másfél Celsius-fokos felmelegedési korlát ugyanakkor a földgázhasználat meredek esését, így 2045-ig szinte teljes megszüntetését igényelné - figyelmeztet a CAT. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) szerint a másfél fokos cél tükrében Európa gázigénye a meglévő eszközökkel is kielégíthető. A CAT szerint az építkezések átfutási ideje miatt az orosz gáz iránti igények rövid távon csak a fogyasztás erőteljes visszametszésével mérsékelhetők.

Miközben az országok és a multik az energiaínségtől tartva a magas profitokból rohamtempóban fektetnek földgázba, a gázfüggőség további erősítése valódi megoldás helyett csak fokozza az éghajlati- és energiaválságot - véli az elemző.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-ben kimondta,

immár mindegyik további olaj-, gáz- és szénberuházás akadályozza a másfél fokos felmelegedési határ betartását. 

Tavaly már a földgázberuházások gyorsított kivezetését szorgalmazták. A megújulók, valamint a tárolási és egyéb megoldások költségei ugyanis gyorsuló ütemben zuhannak.

E pályáról ugyanakkor számos állam letérni látszik. A jelenlegi tervek szerint a világszintű LNG-fogyasztás 2030-ra több mint megduplázódhat, elérve az évi több mint 800 millió tonnát (1168 milliárd köbmétert).

Elsősorban Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és a Közel-Kelet növelheti kivitelét. De fokozná szállításait India, illetve Kelet- és Délkelet-Ázsia is. A CAT szerint így 2030-ra az LNG-kínálat már a 2021-es orosz kivitel több mint duplájára nőhet, kétszeresen meghaladva a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési forgatókönyv szerinti igényeket. Ez utóbbi ütemtervet tartva az LNG-beruházások soha nem térülhetnek meg. (A szennyezések mérését nehezíti, hogy Magyarország és Románia hátráltatja az olaj- és gázkitermelés, illetve -szállítás járulékos metánszivárgásának uniós felmérését.)

A kőszén iránti kereslet szintén megugrott. A befektetők továbbra is „szénbombákon”, vagyis újabb fosszilis beruházási terveken ülnek. Ezek megvalósítása esetén végleg elfelejthetnénk a másfél fokos határt – véli az elemző.

A háború által felhajtott árakon az olaj- és gázóriások rekordnyereségekre tettek szert. Az IEA szerint a hagyományos tüzelőanyag-ipar 2022-ben 4 ezer milliárd dollár nyereséget halmozott fel, amiből 2 ezermilliárd váratlan. A szervezet szerint 

az, hogy a század közepéig elérjük a nettó nulla légszennyezést, szintén évi négyezer milliárd dollár zöld befektetést igényelne.

E cél érdekében viszont elegendő lenne, ha a hagyományos energiacégek évente csak a tavalyi, váratlan nyereségüket alacsony kibocsátású üzemanyagokra költenék. Az IISD szerint az olaj- és gázbefektetésekre szánt évi 570 milliárd dollár szintén fedezné az ezeket kiváltó, egyszersmind viszont a felmelegedést fékező szél- és napenergia-beruházásokat.

Több állam – így a magyaron kívül a spanyol, a görög, az olasz, a román és a bolgár kormány is – a váratlan nyereség megadóztatásával fedezi az energiaválság terheit enyhítő programokat. Ez ugyanakkor a szervezet szerint csak egy mély probléma rövid távú megoldása. A megfizethetetlen energiaszámlák elleni egyetlen hosszú távú megoldásnak a hagyományos tüzelőanyagok teljes körű kivezetését tartják. Újabb mezők helyett megfizethető, megbízható és tiszta energiára, valamint hatékonyságra kellene költeni – vélik.

Bár a klímatárgyalásokon erősen érezhető a gáz- és olajlobbi nyomása, némi reményre ad okot, hogy nagy visszhangot kapott a fosszilis tüzelőanyag-cégek extrahasznára kivetett, az éghajlatváltozás okozta károk enyhítését célzó, globális adó ötlete.

Lehoczky Annamária fontos előrelépésnek minősíti a klímasemlegességi célok hitelességének felülvizsgálatát is. Ezekkel ugyanis sokan csak önmagukat „mossák zöldre”. Az olyan szereplők, amelyek új olaj-, gáz- és szánberuházásokat támogatnak, a meglévőket pedig nem vezetik ki, a jövőben elvesztenék hitelesítésüket.

Mélyben a tőzsdei gázár

Csütörtökön 2021 októbere óta nem látott mélységben, megawattóránként 64 euró alatt is járt a földgáz ára az irányadó holland tőzsdén - tudósít a Privátbankár. Ez az augusztus végi árcsúcs ötöde. A csökkenés hátterében az európai tárolók szokatlanul magas töltöttsége áll, ami az enyhe időjárással és a visszafogottabb ipari fogyasztással indokolható. Ha ez így marad, csökkenhetnek a nyári töltési igények, ami még alacsonyabb árakhoz vezethet. A G7 arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a hazai készletek apadnak, néhány tagállam tárolótöltésbe fogott.