Puccs főműsoridőben: most már Izraelt is Magyarország sorsától féltik

Nem cáfolt rá a várakozásokra Izrael 37. kormánya, amelyet a nemzetközi sajtó az eddigi legszélsőjobboldalibb kabinetjeként aposztrofál. Benjamin Netanjahu kabinetje a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik az igazságügyi reformmal.

Már hivatalba lépése első hetében hozzálátott a demokratikus intézményrendszer felszámolásához a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezényletével megalakult izraeli kormány. Világosan látszik, hogy a kormányfő a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik szövetségeseivel, vélhetően azért, hogy megússza a felelősségre vonást a korrupció és hivatali visszaélés vádjával ellene folyó büntetőperekben.

Komoly riadalmat váltott ki Netanjahu bizalmasának, Jarív Levin igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terve, amely alaposan megnyírbálná a legfelsőbb bíróság jogköreit és függetlenségét. A szerdán részletezett javaslat felhatalmazná a parlamentet, hogy egyszerű többséggel felülírja a taláros testület döntéseit. Ez lehetőséget kínál Netanjahu szélsőséges szövetségeseinek például arra, hogy megsemmisítsék a legfelsőbb bíróság azon ítéletét, amely megtiltotta a nemzetközi jog szerint illegális zsidó telepek létesítését palesztin magánkézben lévő földeken. Az átalakítás ezenfelül beleszólást engedne a képviselőknek a legfelsőbb bíróság tagjainak kiválasztásába. Az alkotmányosság felett őrködő bírákat eddig egy jogászokból álló szakmai bizottság választotta ki, az új rendszerben viszont a törvényhozók kerülnének többségbe ebben a testületben.

Szintén a politikai kontrollt megerősítését, az igazságszolgáltatás gyengítését szolgálná, hogy a miniszterek a jövőben önállóan dönthetnének jogi tanácsadóik személyéről. Eddig pályáztatás útján, s kizárólag független közhivatalnokokkal tölthettek be ilyen pozíciókat, akiket csak a főügyész beleegyezésével lehetett meneszteni. A jogi tanácsadók függetlensége a minisztériumok törvényes működésének ellenőrzését is szolgálta.

Levin az állította, hogy az indítványozott reform célja a „demokrácia megerősítése”, a hatalmi ágak közötti “erőegyensúly helyreállítása”, ám szakemberek szerint az átalakítás éppen gyengíteni fogja a demokratikus intézményrendszert, elvégre a törvényhozás, azon belül is a kormánytöbbség alárendeltjévé teszi a legfelsőbb bíróságot.

Amír Fuksz a jeruzsálemi Izraeli Demokrácia Intézet vezető kutatója szerint az átalakítás kiüresítheti az izraeli demokráciát. – Ha a kormánynak teljhatalma lesz, akkor ezt nemcsak az LMBTQ-jogokkal és a menedékkérőkkel kapcsolatos ügyekben fogja alkalmazni, hanem a választásokkal, a szólásszabadsággal és bármilyen kérdéssel összefügésben, ahol csak akarja – nyilatkozta az AP-nek a szakember.

A baloldali lap, a Háárec is veszélyesnek tartja az igazságügyi miniszter terveit. „Ha ezeknek a javaslatoknak akár csak egy kis része megvalósul, Izrael még a legjobb esetben is olyan üres és autoriter demokrácia lesz, mint Magyarország, Lengyelország és Törökország” – figyelmeztetett szerkesztőségi vezércikkben az újság. A lap egyik szerzője, Josszi Vertel elemzésében “főműsoridőben végrehajtott puccsnak” minősítette az igazságügyi miniszter intézkedéscsomagját, amit egy maffia által küldött levágott lófejhez hasonlított. Vertel úgy vélte: Levin szándékosan szerda estére időzítette bejelentését, hogy megfélelmítse a legfelsőbb bíróságot a tavaly egy évi felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Árje Deri miniszteri kinevezéséről tartott másnap délelőtti meghallgatás előtt.

A taláros testülethez számos panasz érkezett, amiért az 1999-ben korrupcióért három év börtönre ítélt, tavaly pedig pénzügyi csalásban bűnösnek talált Deri megkaphatta a bel- és egészségügyi tárca vezetését. Az ultraortodox Sász pártot vezető politikus egy, a kormánytöbbség által sietve elfogadott törvénymódosítás révén kerülhetett be a kabinetbe, amely módosítás megengedi, hogy felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek is miniszteri posztot tölthessen be.

A legfelsőbb bíróságot nem rettente meg a Levintől kapott “levágott lófej”: a csütörtöki meghallgatáson a bírák megkérdőjelezték a bel- és egészségügyi miniszter kinevezését megalapozó lépések alkotmányosságát. Emellett a tárcavezető tavaly februárban kötött vádalkujának a legitimitását is kétségbe vonták, hiszen a politikus részben azért kapott enyhébb büntetést, mert akkor lemondott képviselői mandátumáról és látszólag visszavonult a közélettől. Jogi képviselője azonban azt állítja, hogy félreértés történt, hiszen Deri nem szándékozott véglegesen hátat fordítani a politikának.

Netanjahu teljes mellszélességgel támogatja börtönviselt szövetségesét, nem is tehet mást, hiszen a koalíció második legnagyobb pártjának vezetőjéről van szó. Mindazonáltal jelzésértékű, hogy a pénteken kolonoszkópián átesett 73 éves miniszterelnök éppen a Sász pártvezérét bízta meg azzal, hogy helyetesítse őt a beavatkozás idejére.

Az igazságszolgáltatás átalakítása és a Derit övező politikai vihar annyira felkavarta az izraeli közvéleményt, hogy mostanra Ben Gvir belbiztonsági miniszter hét eleji provokációja teljesen háttérbe szorult. A szélsőséges arabellenes nézeteiről ismert tárcavezető a hét elején jért a Templomhegyen lévő al-Aksza mecsetnél. A palesztinok szerint Ben Gvir azért tett látogatást a muszlimok és zsidók számára egyaránt szentként tisztelt helyszínen, mert megváltoztatni készül a hely történelmi status quo-ját. A mindössze 13 perces vizit még Izraellel szövetséges arab országoknál is kiverte a biztosítékot. Netanjahu az eset miatt arra kényszerült, hogy februárra halassza az eredetileg vasárnapra tervezett látogatását az Egyesült Arab Emírségekbe, igaz, a hivatalos magyarázat szerint logisztikai okok állnak a háttérben.