Mindent elvisz a drágulás, a magyarok többet költenek az üzletekben, de jóval kevesebb terméket tudnak megvásárolni

Egyre kevésbé telik élelmiszerre is.

Az egy évvel korábbinál 139 milliárd forinttal többet, összesen csaknem 687 milliárd forintot hagytak az emberek az élelmiszerboltok kasszáiban tavaly novemberben. Az üzletek értékesítési volumene – magyarán az eladott árucikkek mennyisége - mégis 6,7 százalékkal csökkent. A benzinársapkával torzított üzemanyagkiskereskedelmet leszámítva összességében 200 milliárd forinttal többet, mintegy 1281 milliárd forintot fizettek ki a vásárlók az üzletekben, ám eközben 4,7 százalékkal kevesebb árucikket vittek haza – olvasható ki a KSH pénteken közölt adataiból. Mindez azt jelenti: az Európabajnok hazai infláció miatt egyre többet kénytelenek költeni az emberek, miközben nem kerül több termék a kosarukba, épp ellenkezőleg.

A nem élelmiszerkiskereskedelemben 2,3 százalékkal estek vissza az eladások, ami többek között a műszakicikk üzletek 3 százalékos forgalomcsökkenésének köszönhető, de kevesebb bútort, gyógyszert és illatszert is vásároltak az emberek. A műszaki áruházak forgalma annak ellenére esett vissza, hogy a novemberben tartott Black Fridayen éppen a műszaki cikkek a legnépszerűbbek, ám úgy tűnik, most még az akciók sem tudták felpörgetni az eladásokat. Erre utal az is, hogy a Black Friday akciókban élenjáró webáruházak forgalma is jócskán, csaknem 10 százalékkal visszaesett. Pedig költekezésben itt sem volt hiány: az interneten keresztül 1,5 milliárd forinttal több pénzt fizettek ki a vásárlók, mint tavaly novemberben. Az online kiskereskedelem zsugorodása részben betudható persze annak is, hogy a korábban a Covid miatt felpörgött netes vásárlások helyett részben ismét a hagyományos üzletek felé fordultak az emberek. A KSH adataiból azonban látszik, hogy utóbbiakban is úgy esett vissza a forgalom 2,3 százalékkal, hogy a vevők többet költöttek. A nem élelmiszer jellegű boltokban összességében mintegy 594 milliárd forintot, azaz 61 milliárd forinttal több pénzt hagytak ott a vásárlók, mint egy éve. A 3 százalékkal kevesebb árut értékesítő bútor és műszaki cikk üzletekben csaknem 100 milliárd forintot fizettek ki az emberek novemberben, míg egy évvel azelőtt még csak 88 milliárdot. A bő 5 százalékos forgalomvisszaesést elkönyvelő patikákban és illatszerboltokban pedig 7 milliárd forinttal több került a kasszákba.

A fentieknél is jobban mutatja, mennyire visszafogja, illetve az olcsóbb termékek felé tereli a fogyasztást a hatalmas infláció, hogy az élelmiszerüzletekben havi összevetésben már a jelentős drágulás ellenére is kevesebb pénzt költöttek el a vásárlók. Októberről novembere 3,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ezen belül a száraztészta és a tojás ára 9,6, a sajté 5,5, a baromfihúsé 5,4, a tejé 4,7, a kenyéré 4,2, a vajé 3,9 százalékkal szökött fel egyetlen hónap leforgása alatt. A nyugdíjasok novemberben már megkapták a magas infláció miatt járó, kiegészítő juttatásukat, és ez némi lendületet adhatott volna a vásárlásoknak, az élelmiszerboltokban októberhez képest mégis 13 milliárd forinttal kevesebb pénzt hagytak ott a vásárlók. Az eladott árucikkek mennyisége ugyanakkor lényegében stagnált. Ez pedig arra utal, hogy a vásárlók egyre inkább az olcsóbb, akciós, vagy éppen árstopos termékekből pakolnak többet a kosarukba, mert a drágább, minőségibb termékeket már nem tudják megfizetni.

Hatalmas különbségek az árakban

Egyre nyílik az olló a hatósági és a piaci árak, illetve a diszkontok saját márkás termékei és a gyártói márkák fogyasztói ára között. Az árstopos termékeket helyettesíteni tudó élelmiszerek ára a hatósági árak bevezetése óta az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján meredeken ível felfelé. Ugyanakkor egyre sűrűbben fordul elő, hogy az árstopos csirkemell helyett csak pulykamellel tud szolgálni a hentes, a boltokban pedig hiába keresik a vásárlók az árstopos, 2,8 százalékos UHT-tejet, csak 1,5 százalékost találnak a polcokon. Ezt igyekszik „orvosolni” a kormány azzal a tavaly év végi rendeletével, amellyel kétszerannyi árstopos termék készleten tartására kötelezi az üzleteket január közepétől, mint amennyit az árak befagyasztásakor tartottak (még több veszteséget generálva ezzel a kereskedőknek, amelyek ezt vélhetően továbbra is a többi árucikk drágításával hozzák majd vissza, még jobban meglökve a már így is 40 százalék feletti hazai élelmiszerinflációt).

Érthető, hogy a vásárlók a hatósági áras termékeket szó szerint viszik, mint a cukrot, hiszen az AKI adatai alapján a pulykamellfilé kilója például már több, mint kétszerannyiba kerül, mint az árstopos csirkemellfilé. Előbbiért 3359, utóbbiért 1548 forintot kértek karácsony előtt. Pedig a hatósági árak bevezetésekor, tavaly február elején még nem volt ekkora különbség: a pulykamell kilója 1956, a csirkemellé 1662 forint volt. A hatósági áras sertéscomb kilója 1481, a sertéskaraj 2369 forintba került az idei év első hetén, miközben tavaly februárban még 1425 és 1755 forint volt a kétféle hús kilós ára. A szabadáras tej az alacsonyabb zsírtartalom ellenére lassan kétszerannyiba kerül, mint az ársapkás: a gyártói márkás, 1,5 százalékos UHT tej 613, a hatósági áras, 2,8 százalékos 315 forintba került január elején. Saját márkás kiszerelésben a 1,5 százalékos tej ára 414, a 2,8 százalékosé 232 forint volt.

A diszkontok saját márkája más termékek esetében is jóval olcsóbb, mint a gyártói márka – ez főként a rohamtempóban dráguló tejtermékek esetében látványos. Vaj vásárlásakor például kilónként majdnem 3 ezer forintot lehet vele megspórolni: a 100 grammos kiszerelés gyártói márkás kilós ára 9646, a saját márkásé 6816 forint. A félzsíros rögös túró kilós ára 450 grammos kiszerelésben gyártói márka esetén 3917, saját márka esetén 2292 forintra jön ki. A trappista sajt kilója gyártói márka esetében 5536, saját márkás kiszerelésben 4167 forintba kerül. De például a saját márkás csemegekukoricakonzerv kilós ára is csaknem ezer forinttal alacsonyabb, mint a gyártói márkásé -1233, illetve 2119 forint. Az árstopos olaj litere pedig 581, illetve 728 forint, vagyis 147 forinttal olcsóbb saját márkás kiszerelésben.