Nagyon komoly karmokat növesztett az elmúlt években a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően, valós időben komplett szektorokat képes ellenőrizni és ez még csak a kezdet – derült ki a adóhivatal decemberi adókonzultációján. Jelenleg még mindig az adóbevallásból nyerik a legtöbb adatot, de legalább 13 más forrás is rendelkezésükre áll – derült ki Vágujhelyi Ferenc NAV-elnök előadásából. A legismertebb online adatforrások az online kassza-, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) rendszer, de ugyanígy figyeli NAV a banki tranzakciókat, valamint a közösségi médiaplatformokat is. Naprakész információkkal rendelkezik a NAV az idegenforgalom-vendéglátás területéről is, a közúti kamerák adatait is szabadon használhatja fel az adóhatóság, ugyanakkor a banki tranzakciók csak nagyon kis részére lát rá a NAV közvetlenül, így ezen adatok súlya a adóhivatal adatvagyonában viszonylag alacsonyak – árulta el az elnök.
A közösségi média egy rendkívül hasznos forrása az adóhivatalnak, hisz azokat a magánszemélyek cégek szabadon publikálják, így azok felhasználása az adatvédelmi szabályok (GDPR) szempontjából sem aggályos.
A NAV ezeket az adatokat az úgynevezett Integrált Adattárházában dolgozza fel mesterséges intelligencia (MI) segítségével.
Az MI azt vizsgálja, hogy egy cég esetében például összhangban vannak-e az áfabevallások az online számla adatokkal. Az MI az adatokban az eltérő mintázatokat, viselkedési modelleket keresi. Ez a vizsgálati módszer nagyot fejlődött az az elmúlt tíz évben, ugyanis míg a 2010-es évek elején a keresési modelleket még emberek alkották, a számítógépek csak ezeknek megfelelő mintázatokat tudta kiszűrni a NAV adatvagyonából. A fejlődés az utóbbi időben felgyorsult, és az MI önmaga olyan kiválasztási modelleket is tud megalkotni, amire korábban az revizorok, elemzők nem is gondoltak. Ennek köszönhetőn olyan eltérő gazdasági folyamatokat, adócsalási mintákat is képes a NAV felismerni, amiről korábban nem azt sem tudták, hogy léteznek – mondta Vágujhelyi.
A kockázatelemzés során az adózók, cégek magatartását vizsgálja a NAV a viselkedéstudomány segítségével.
A magánszemélyek esetében az eltérő adatok keresése sokszor anonim módon folyik és csak az esetben nevesítik az adózót, ha a viselkedésében olyan eltérést tapasztaltak, amely magyarázatra szorul. A számítógépes adatfeldolgozással a cél a ellentmondások feltárása a cégek működésében, adózásában, ezt követően azonban már a hagyományos eljárás következik: vagyis a NAV felveszi kapcsolatot az adózóval, megpróbálják feloldani az ellentmondásokat, ha ez végkép nem sikerül, csak akkor kezdődik a klasszikus adóellenőrzés, amelynek a végén mindig a jogászok mondják ki, hogy az konkrét, a megszokottól eltérő adózói magatartás sérti e jogszabályokat vagy sem.
A folyamatban lévő informatikai fejlesztések közül Vágujhelyi a szövegelemzést emelte ki: a cégek éves beszámolóit is lépesek lesznek a jövőben algoritmusokkal feldolgozni, ezen több magyar tudós is dolgozik a NAV-on belül működő mesterséges intelligencia-kutatási munkacsoportban. A munkacsoportot a kormány hozta létre idén áprilisban, és abban a hazai egyetemi szféra legjobb szakemberei vesznek részt – ismertette a NAV elnöke. Feladatuk olyan MI-módszerek kialakítása, amely a NAV adatvagyonának hatékony felhasználását segíti. A lehetőségek óriásiak, azonban az adatvédelem egy szükséges és indokolt korlát, emellett fontos, hogy az új eszközöket, amit ezután a döntéshozók használhatnak, azt a társadalom ne fenyegetésnek, hanem segítségnek érezze.
A MI-re épülő ellenőrzések végső célja a költségvetési bevételek biztosítása mellett, az adóelkerülés csökkentése, ezzel is javítani tudják a tisztességes adózók gazdasági lehetőségeit. Átlátható gazdálkodási környezetet igyekeznek teremteni oly módon, hogy az adataik felhasználásával az adózók kiszolgáltatottságát csökkentsék a partnereikkel szemben is. A NAV támogatni szeretné a kis cégek digitális átállását is: a tervek szerint létrejönne a NAV saját felhőszolgáltatása, amelynek adatait a cégek is felhasználhatnák.
Nagyot csökkent a magyar áfa-rés
2020-ban az EU-ban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az áfa-rés, vagyis a be nem szedett általános forgalmi adó mértéke az Eurostat szerint. Az uniós áfa-rés elemzés szerint Magyarországon a pandémia évében 5,1 százalékra csökkent a be nem szedett áfa mértéke, ami csak a kiemelten adótudatos skandináv országok teljesítményével vethető össze. A be nem szedett áfa mértéke a 2010-es években folyamatosan csökkent, 2019-ben már 9,6 százalék volt, vagyis tíz év alatt megfeleződött. Az EU szakértői nem találtak magyarázatot a jelentős javulásra: ezt a pandémiával kapcsolatos lezárásokkal, az elektronikus adózási, fizetési, számlázási megoldások kényszerű terjedésével hozták összefüggésbe.