Jó is, hogy ennyire elhúzódott a házelnök-választás, mert legalább megtanultuk hogyan kell kormányozni - hangoztatta még pénteken a republikánus Kevin McCarthy, aki végül szombatra virradóra a 15. szavazási forduló után vehette át a házelnöki kalapácsot. Remélhetőleg ironizált, ha ugyanis tényleg így gondolja, akkor nagy bajban van Egyesült Államok, sőt az egész világ is.
A négy napos, Amerikában 1860 óta példátlan politikai dráma azontúl, hogy nevetségessé tette a Republikánus Pártot, ki is szolgáltatta a képviselőházi többséget adó frakcióját a szélsőjobboldali szabadság kaukusz szeszélyeinek. McCarthy kedden még azt hangoztatta, hogy semmit sem fog engedni a zúgolódó radikálisoknak. Nagy mellényel vágott neki a csatának, hogy aztán diadalittasan, de kényszerzubbonyban keveredjen ki abból. Mindenben engedett ellenzőinek, hagyta, hogy egy hangos kisebbség túszul ejtse őt és az egész frakciót.
Márpedig a szabadság kaukusz nem racionalitásról és önmérsékeltéről híres. A csoport költségvetési szigort követelő fanatikusok gittegylete, legalábbis most a demokrata kormányzat idején. Donald Trump ciklusa alatt tagjai elnézőbbnek bizonyultak az állami költekezésekkel összefüggésben, akkor mindössze az elnök elleni vizsgálatokon spóroltak volna.
Summa summárum McCarthynak úgy kell táncolnia, ahogyan a szabadság kaukusz fütyül. Ha annak tagjai államcsőddel akarják kizsarolni Joe Biden elnöktől a kisebb büdzsét vagy más engedményeket, akkor az őrültek házelnökeként neki ezt a felelőtlen irányvonalat kell követnie. A költségvetési felelősség jegyében hajlandónak kell lennie arra, hogy amerikaiak milliónak jólétét és a világgazdaság stabilitását tegye kockára, abban bízva, hogy a Biden-kormányzat felelősségteljesebb lesz, és a globális pénzügyi armageddont elkerülendő az utolsó pillanatban félrerántja a kormányt.
McCarthy egyetlen alternatívája, hogy a demokrata képviselőkkel köt kompromisszumot a kritikus költségvetési kérdésekben, ám jelenlegi politikai klímában ez végül ugyanúgy a bukásához vezetne.