- Előnye is van a bolgár parlamenti patthelyzetnek

2022-ben két parlamenti választást is tartottak a balkáni országban, de a pártok egyszer sem tudtak tartós koalíciót létrehozni. Továbbra is az államfő által kinevezett hivatalnok kormány viszi az ügyeket. Sztefan Popov (65) a szófiai egyetem jogászprofesszora, a RiskMonitor függetelen elemző központ alapító igazgatója viszont arról írt cikket, hogy az elhúzódó átmeneti állapot azzal az előnnyel jár, hogy meggyengíti a korrupciós rendszert az országban.

Felvázolná röviden ennek az aktuális válságnak a természetét és hátterét?

Először is azzal kezdem: túlzás válságról beszélni - kezdte Popov professzor. - Én a helyzetet többé-kevésbé normálisnak gondolom. A bolgár választók egyik pártnak sem adtak nyilvánvaló fölényt. Ez előfordul, különösen arányos választási rendszerekben, s a játékszabályok következményeként kell kezelni. Igaz, hogy ez az állapot okoz bizonyos gondokat, de ez még távolról sem egy mély válság. Hivatalnok kormány viszi nálunk az ügyeket. Ennek a testületnek az alkotmány és az alkotmánybíróság ítélete alapján a normális, parlament által választott kormánnyal azonos felhatalmazása van.

De miért nem tudtak koalíciót alkotni a parlamenti pártok? Milyen frontvonalak húzódnak közöttük, ami ezt lehetetlenné teszi?

Több, mély választóvonal létezik, amelyek eleve akadályozzák kormányzó szövetségek megalakítását. Az egyik az oroszbarát és a Nyugat-barát pártok között húzódik. A másik szakadék túloldalán a korrupt status quo pártjai, azaz a GERB és a DPSZ vannak. Az innensőn pedig az ezt felszámolni kívánó pártok, mindenekelőtt a Folytatjuk a változást! (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB). Ezek a fő hatalmi csomópontok, s nincs olyan opció, amely összehozhatná a GERB/DPSZ és a PP/DB csoportokat. Van még egy szélsőségesen oroszbarát és nacionalista párt, a Vazrazsdane (Újjászületés) amely kinyilvánította, hogy egyik csoporttal sem lép koalícióra. 2009 óta nem élt át az ország hasonló politikai patthelyzetet. De megismétlem: ilyesmi előfordul, nem történt tragédia, legalábbis én így látom a helyzetet.

Korábban a külső megfigyelők az oroszbarát kontra Nyugat-barát megosztottságot észlelték. Ezt ön továbbra is valósnak tartja?

Ez tökéletesen korrekt leírása a mai helyzetnek is. Megdöbbentő, hogy országunk hónapokig kimaradt az ukrajnai orosz invázióval szembeszegülő nyugati koalícióból. Ez több mint elkeserítő, erkölcsileg és politikailag is rontja országunk nemzetközi megítélését, presztízsét. Persze, ennek is van némi hozadéka: megtanítja a társadalom Nyugat-barát szegmenseit arra, hogy az Oroszország felé orientálódás tendenciái kudarcra vannak ítélve. Egyre több az olyan szociológus, politikai elemző és egyszerű állampolgár, aki korábban kedvezően viszonyult Putyin Oroszországához, s most ráébred, hogy ez az irány zsákutca. Sehová sem vezet, legfeljebb az önpusztításba. Mai állapotában Oroszország archaikus birodalom, amely képtelen érzékelni a határait, területének állandó növelésére vágyik. Leginkább a vestfáliai béke (1648) előtti politikai struktúrákra emlékeztet. A bolgárok lassan felismerik ezt a torz politikai rajzolatot.

Ön azt írta minapi cikkében, hogy az ügyvezető kormány előnye a korrupció elleni fellépésében van. Ezek szerint a parlamenti pártok ezt nem tennék meg Szófiában?

Ez a mostani állapot, és a véleményem csak az itteni helyzetre érvényes. A GERB 12 évig kormányozta Bulgáriát, s kormányzásáról az volt az általános nézet: hogy mélyen korrupt, titokban oroszbarát és a politikai korrupció mélyebb struktúráit működteti. Ezt a helyzetet nevezi a szakirodalom „foglyul ejtett államnak”. Nehéz felszámolni egy ilyen stabil, rendszerszerűen működő évtizedes korrupciós folyamatot egy fordulattal, egy rövid kormányváltással. Ezt tavaly megtapasztaltuk. Én azt állítottam – és ezt a tézisemet szerintem nem cáfolta meg senki –, hogy a jelen helyzet, amikor valamennyi párt ellenzéki pozícióban van, mindegyiküket, legfőképpen pedig a GERB/DPSZ duót akadályozza abban, hogy megvalósítsák a maguk korrupciós programját. Ez nem tarthat örökké, de a jelenleg ez nem annyira rossz, szétszakít egy sor korrupt hálózatot, amelyek mélyen beágyazódtak az intézményekbe és a döntéshozatali folyamatokba.

Miként reagált a bolgár politikai elit arra, hogy az EU ismét elnapolta az ország csatlakozását a schengeni övezethez? Nem kényszerít ez ki akár alkotmányos változásokat?

A Schengen-kudarcnak nincs közvetlen kapcsolódása alkotmányos kérdésekhez. Viszont rávilágít a mai Bulgária kevésbé jogi, inkább politikai ügyeire. Ilyen az Ukrajnával kapcsolatos politika, a határvédelem, az intézményi szintű, általánosan elterjedt korrupció stb. Két területen van szükség az alkotmány reformjára. Az egyik az államfői hivatal státusza, a másik az igazságszolgáltatás rendszere. Ezeket a változtatásokat azonban szinte lehetetlen megoldani. Bulgáriában a jog szigorú és szuperkonzervatív feltételekhez köti az alkotmány módosítását és kiegészítését: ez a jog kizárólag egy megalakítandó alkotmányozó nemzetgyűlést illet. Szerintem Bulgária még az idén tagja lesz a schengeni övezetnek, alkotmányos változtatások nélkül is.