Erasmus-ügy: hiába ígér pénzpótlást az Orbán-kormány, a külföldi egyetemeket elriaszthatja Brüsszel és Budapest vitája

Nem jelent meg Csák János kulturális és innovációs miniszter az idei Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, noha az eredeti tervek szerint csütörtökön a tárcavezető beszéde nyitotta volna meg a rendezvényt . Azt, hogy távolmaradásában szerepet játszott-e az Erasmus-ügy, nem tudni, mert a tárca nem válaszolt arra, miért változott a miniszter programja. Csák János helyett Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár mondott beszédet. Méltatta a magyar felsőoktatást, de az Erasmus-botrányt meg sem említette. A Népszava kérdésére csak azt ismételte meg, amit Gulyás Gergely is közölt: szükség esetén a magyar kormány a teljes magyar felsőoktatás számára biztosítja az Erasmushoz szükséges forrásokat.

Azt elsőként a Népszava írta meg, hogy az Európai Bizottság 2022. december 15-i hatállyal megfosztja a részvételi lehetőségtől az Erasmus+ programban azokat a magyarországi egyetemeket, amelyek kuratóriumát valamelyik fideszes politikus vezeti, ez pedig a kiállításra érkező középiskolás diákok és egyetemi hallgatók körében is központi téma volt. Sokan dühöngtek, amiért a Brüsszel és Budapest közötti vita miatt bizonytalanná vált a helyzet, rengetegen viszont úgy érdeklődtek a program iránt, hogy nem is hallottak az Erasmus-pénzek blokkolásáról. Ezt tapasztaltuk az Erasmus programért is felelős Tempus Közalapítvány standjánál és a Budapesti Corvinus Egyetem kiállítóhelyénél is.

– Sokan arra voltak kíváncsiak, hogy hova mehetnének majd Erasmusszal, mi világosítottuk fel őket arról, hogy most éppen akadnak gondok – mondták lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem standjánál. Igaz, tették hozzá, továbbították minden érdeklődőnek az egyetem ígéretét, ami szerint nem kell aggódni, mert ha másként nem megy, akkor az intézmény segít majd. Arra utaltak ezzel, hogy a Corvinus – mint azt közleményben is jelezte – a fenntartó alapítványán keresztül ad pénzt a programra szükség esetén. Más alapítványi felsőoktatási intézmény is ezt ígéri: a Soproni Egyetem azt közölte, „minden körülmények között biztosítja hallgatói és oktatói számára a külföldi tanulmányok és oktatói munka folytatásához szükséges ösztöndíjakat.”

Noha az egyetemi alapítványok, sőt, a kormányzat is azt ígéri, hogy ha kell, pótolják az esetleg visszatartott forrásokat, kérdés, hogy ez a gyakorlatban működik-e.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, 2024-ben már a magyar állam fogja állni az Erasmus-hallgatók költségeit. Évente mintegy ötmilliárd forintról van szó, egy forrásunk szerint azonban azt már nem lehetne Erasmus-programnak nevezni, ha a kabinet beszáll a finanszírozásba. Akadnak kétségei Budai Marcellnek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kommunikációs vezetőjének is, aki az esetleges kormányzati szerepvállalásról úgy vélekedett: – Ez egy elfogadható szükségmegoldás lehet, de tartok tőle, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű. Várjuk meg, mit reagálnak erre a programban résztvevő külföldi egyetemek,

Noha a lapunk által megkérdezett diákok többsége nem tudott az Erasmus-ügyről, akadtak különösen tájékozott fiatalok is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem standján „dolgozó” egyetemisták azt mondták: sokan kifejezetten azért őket keresték őket, mert tudták, hogy az ELTE nem alapítványi intézmény, így nem érintik a brüsszeli szankciók. Eleve úgy terveztem, hogy az ELTE-t jelölöm meg első helyen, de a fejlemények miatt, most már egy cseppnyi kétségem sincs, mert számomra kiemelten fontos, hogy külföldön is kipróbálhassam magam – mondta lapunknak a stand előtt egy sorban álló diák.