Újabb, 26 éves rekordot döntött meg a tavalyi drágulás, és még nincs vége, idén tovább gyorsul a infláció. A múlt évi átlagosan 14,5 százalékos pénzromlás idén 17-18 százalékra emelkedhet. A nyugdíjas-infláció éves mértéke 15,2 százalék volt, a korrekció viszont csak 14 százalékot ért el, így a kormány 1,2 százalékos nyugdíjemeléssel adós maradt, amit kérnek is a nyugdíjasszervezetek a 2021-ről elmarad 0,3 százalékkal együtt. Az előrejelzések szerint a januári 15 százalékos emeléssel is baj lehet, az 2-3 százalékkal elmarad az idei inflációtól.
Ugyanakkor a decemberi árváltozások némi meglepetést hoztak: az elemzők 25 százalék feletti havi inflációt vártak főként az üzemanyagár-sapka eltörlése miatt, az azonban csak 24,5 százalék lett - derült ki a KSH jelentéséből. Az az élelmiszerek ára éves viszonylatban 44,8 százalékkal emelkedett, ám egy hónap alatt „már csak” 2,1 százalék volt a drágulás, ilyen „alacsony” élelmiszer-inflációt legutóbb tavaly márciusban mért a KSH. A közelgő tetőzés, fordulat jele, hogy a statisztikusok szerint 6 százalékkal csökkent a lakossági energia ára, de itt valójában a lakossági spórolás jelent meg statisztikákban.
Elemzők szerint az üzemanyagok áthúzódó áremelkedései miatt 2023 januárjában 25 százalék fölé emelkedik az infláció.
Az elemzők decemberre 25,8 százalékos áremelkedést vártak, a novemberi 22,5 százalékos pénzromlás után, ám a KSH jelentése szerint 24,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az év utolsó hónapjában. Ebben közrejátszott az autósokat érintő ársapka decemberi eleji eltörlése is, az üzemanyagok egyetlen hónap alatt 24,4 százalékkal drágultak. A KSH némileg meglepő módon decemberben a háztartási energiaárak hat százalékos csökkenését mérte, ezen belül a földgázárak 11,8 százalékos csökkenésről számolt be. Ez valójában egy technikai árcsökkenés, ugyanis a jó idő miatt a lakosság tudott spórolni, így a háztartások nagyobb része bennmaradt a a támogatott kategóriában. Az élelmiszerárak decemberben már 44,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg az előző hónapban 43,8 százalékos volt az emelkedés.
Még korai inflációs fordulatról beszélni - véli elemzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint januárban gyorsulhat a pénzromlás üteme, részben az üzemanyagok miatt. Decemberben ugyanis az első héten még érvényben volt az ársapkás ár, januárban pedig már a teljes hónapban csak piaci áron lehet tankolni. Nagy kérdés a szakember szerint, hogy az év elején ütemezett átárazások milyen hatással lesznek az inflációra. 2023 első félévében még 20 százalék feletti értékek vár az elemző, az utolsó negyedévben lassulhat egy számjegyű tartományba az árindex. Éves átlagban, a mostani kilátások szerint 17,5 százalék körüli inflációra lehet számítani – mondta Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője is az éves infláció 17,5 százalékra való emelkedését várja 2023-ban. Kiemelte: a decemberi, várakozásokat alúlmúló adat ellenére továbbra is erős az árnyomás a magyar gazdaságban, ez tükrözi a maginfláció 24,8 százalékra emelkedése. A januárt követő hónapokban a bázishatások miatt az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számít. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak mérséklődése miatt újabb külső ársokkra nem kell számítani, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet fékezni fogja az elemző szerint. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak ezeken termékpályákon. Az ár bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egy számjegyű inflációra számít Suppan Gergely.
Mind a decemberi 24,5 százalékos infláció, mind a 44,8 százalékos élelmiszer-infláció Európa-rekord, ugyanakkor a 14,5 százalékos fő mutató még nem a legmagasabb Európában.
2023-ban azonban az egész kontinensen markáns lesz a dezinfláció, így az idehaza várható 17-18 százalékos mutató kiugróan magas adat lesz. Vagyis a magyar infláció nem az „elhibázott brüsszeli szankcióknak”, és nem csupán az energiaárak elszállásának a következménye, ellenkező esetben az országok többségében 25 százalékot közelítő inflációt mérnének. Ezzel szemben Lengyelországában decemberben 16,6 százalék, Romániában 16,4 volt a 12 havi pénzromlás, és már csökkenő pályára állt. A cseh infláció decemberben 15,8 százalék volt, és harmadik hónapja trendszerűen csökken, nem beszélve az eurózónáról, ahol már tíz százalék alatt volt a drágulás novemberben is. A környező országokhoz mért tíz százalékos inflációs többlet a magyar kormány és a magyar jegybank gazdaságpolitikai hibáinak következménye. Hazai inflációt felfele nyomta a kormány év eleji, több mint 2000 milliárdos választási költekezése – ezt pénzt őszig gyakorlatilag az utolsó fillérig elköltötte a lakosság. A választások után hozott megszorítások, az különadók kivetése, az ársapkák bevezetése, majd részleges eltörlése, az energiatámogatások (rezsicsökkentés csökkentése) drasztikus visszavágása, a magas költségvetési hiány, a forint trendszerű gyengülése együttesen "hozta össze" azt a plusz 10 százalékpontos inflációs többletet.
Rákosi alatt emelkedtek ilyen gyorsan az élelmiszerárak
Sokkoló, az Európai Unióban egyedülállóan magas a magyar infláció – mondta sajtótájékoztatóján Bodnár Zoltán. A Demokratikus Koalíció árnyék-pénzügyminisztere szerint a magyar infláció változatlan ütemben száguld, és várakozások szerint még emelkedni fog, addig az uniós államokban októberben-novemberben megkezdődött az infláció csökkenése. Épp ezért közönséges hazugság, hogy az infláció a kormányon kívüli okok miatt ilyen magas. A DK szakpolitikusa szerint az „orbáni-infláció áll a történelmi élelmiszerár-növekedések mögött, amelyhez hasonlót idehaza csak Rákosi-korszakban mértek" – fogalmazott Bodnár Zoltán.
