A jegybank részint praktikus és biztonsági okokból mindeddig hiába ágált annak érdekében, hogy a háztartások minél kevesebb készpénzt tartsanak otthon. Sőt a 2010-es évtized végén még abban az álomban is ringatták magukat az MNB-nél, hogy a "szuperkötvénynek" elnevezett, akkoriban az inflációt megverni tudó állampapír alkalmas lehet az átmenetileg fel nem használt pénzek felszívására. Nem így történt! A kétségtelenül átütő sikeres értékpapír nem a "párnacihából" csalta elő a forrását, hanem más, alacsonyabb hozammal kecsegtető és kockázatosabb részvény- és befektetési jegyállományt mozgatta meg. A vágtató infláció, a rezsicsökkentés mérséklése és a háborús veszélytől való félelem együttesen mostanában olyant tesz, amire a nemzeti banki képtelennek bizonyult. A fogyasztói árak elszabadulása miatt bővülő pénzállománynak csak kisebb hányada forog készpénzként, mint korábban. Ilyesmit még a bankkártyák térhódításával sem lehetett elérni!
Újdonság, hogy a nehezedő gazdasági körülmények hatására, a különböző megtakarítási formákban többeknek kevesebb pénze van.Ugyan a fejekben mindmáig él az a vágy, hogy aranyban lenne érdemes befektetni, azonban a "sárga fém" árfolyam emelkedésének jelenlegi mértékéből aligha lehet meggazdagodni.
Mindeközben látványosan duzzadnak devizaszámlák, jórészt euróban, dollárban. Annak a veszélye ugyan pillanatnyilag nem áll fenn, hogy az elértéktelenedő forint árnyékában kialakul egy kettős pénzrendszer, azonban a lakás- és irodabérleteknél egyre gyakoribb, hogy az árat már euróban adják meg, hogy az utazási irodákról ne is beszéljünk. Régi szabály, hogy abban a devizanemben érdemes megtakarítani, amelyből a család jövedelme származik. Most azonban egyre bővül a forint iránt bizalmatlanok köre, bár a készpénzvagyonuknak még csak 9 százalékukat tartják devizában, de egyre gyorsul ez a folyamat, az 520 milliárd forint már tekintélyes mennyiség. Ki így, ki úgy igyekszik megvédeni vagyonát. Hosszú távra érvényes hasznos recept jelenleg nincs!