Budapest;Fővárosi Közgyűlés;ingatlanvagyon;Szentgyörgyvölgyi Péter;Belváros-Lipótváros Önkormányzata;

Százmilliós a tét: finisben a belvárosi ingatlanperek

Bíróságon küzd a főváros több olyan lakásért, irodáért, amelyeket szerinte áron alul adott el az V. kerület. Egyelőre kevés sikerrel járt. Háromból egy per első fokon lezárult, és hatályban maradt a kivételesen szerencsés 19 éves vállalkozóval kötött adásvételi szerződés.

A fővárosi önkormányzat tavaly februárban döntött arról, hogy pert indít azért, mert több belvárosi ingatlant feltűnően alacsony áron értékesített az V. kerület fideszes vezetése. Ráadásul Belváros-Lipótváros esélyt sem adott a fővárosnak arra, hogy élhessen elővásárlási jogával a még 2021 októberében meghirdetett és 2022 januárjában el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. Egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy akkor 19 éves dunaharaszti vállalkozó százmilliókat nyerhetett így.

Az ügyletről csak késve értesült a főváros önkormányzat, ráadásul az ingatlanok októberi meghirdetése és gyors, januári értékesítése között amúgy sem lett volna sok ideje lépni. Emiatt a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége 2022 január végén úgy döntött: az eladott lakások, irodák, raktárak piaci, illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – él elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant. Városházi számítások szerint a valós ár ennek a kétszerese lehetett. A főváros azonban hiába jelezte elővásárlási jogát, a Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester által vezetett belvárosi önkormányzat szerint elkéstek az ajánlattal. A fővárosnak így nem maradt más lehetősége, pert indított az V. kerület és a vevők ellen, amelyben az adásvételi szerződések hatálytalanságának kimondását kérték a bíróságtól. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy-másfél éves jogi procedúrával számolt.

A három per, bár egyszerre adta be a keresetet a fővárosi önkormányzat, eltérő ütemben halad. A jutányos ingatlanüzlet előtt egy nappal bejegyzett Aranygold Kft., illetve az V. kerületi önkormányzat ellen – akárcsak a többi cég esetében – tavaly február 25-én adta be a keresetet a főváros. Az Aranygold 84,5 ezer, illetve 392 ezer forintos négyzetméter áron vett két hatalmas ingatlant az Arany János utcában. A cég ügyvezetője és cégáttéten keresztül tulajdonosa Simala Zoltán ügyvéd, akit időnként a parlament, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is foglalkoztat. Simala különféle cégek révén az V. kerületi önkormányzat visszatérő vásárlója. Az Aranygold ügyében eddig 2 tárgyalást tartott a bíróság. A főváros várakozása szerint a február 28-i tárgyaláson várhatóan ítéletet hoznak vagy kitűzik az ítélethirdetés napját.

A másik perben egy székesfehérvári fuvarozó cég, a TIA Transsped Kft. van a középpontban: a főváros szerint féláron jutott egy Semmelweis utcai ingatlanhoz. Itt eddig egy tárgyalás volt, de akár már ezen a héten ítéletet hirdethetnek az ügyben.

A harmadik per főszereplője az ügyletek idején 19 éves dunaharaszti tulajdonossal bíró TOP Full Clean Kft. és az Archos Befektetési Zrt. Ezek összesen öt ingatlant vásároltak, köztük egy volt bank irodáját páncéltermestől. Az ingatlanok között akadt olyan, amiért feltételezetten a piaci ár alig felét felét fizették. Ebben az ügyben már született elsőfokú ítélet. A Fővárosi Törvényszék három tárgyalás után tavaly decemberben elutasította az önkormányzat keresetét arra hivatkozva, hogy valóban elkéstek az elővásárlási joggyakorlással. A főváros fellebbezett, mivel szerintük előbb nem is dönthettek volna, hiszen a Fővárosi Közgyűlés az első lehetséges időpontban napirendre tűzte az elővásárlás kérdését. A főváros kérte a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, így várhatóan 2023 első felében jogerős ítélet születhet az ügyben.

Az eljárásokban a Főpolgármesteri Hivatal kamarai jogtanácsosai képviselik az önkormányzatot. A két önkormányzat között sem a per előtt, sem azóta nem folyt peren kívüli egyeztetés. Az ingatlanvásárlások fedezetéül még tavaly elkülönített a főváros 850 millió forintot.

Jelentés is készült

A Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot alakított az V. és VII. kerületi ingatlanértékesítési gyakorlatot vizsgálatára még tavaly. Sára Botond fideszes főispán vezette fővárosi kormányhivatal ugyan törvényességi felhívásban kérte az erre vonatkozó közgyűlési döntés visszavonását, de a főváros nem engedett a kérésnek és a vizsgálóbizottság azóta el is készítette a jelentését. Ebből kiderült, hogy Schadl György, a végrehajtói kamara korrupció gyanújával előzetesben ülő elnöke visszaélésekkel szerzett pénzből vehetett meg nyolc lakást a VII. kerületben az előző fideszes vezetés alatt, ráadásul még válogathatott is.

A bizottság szerint Budapest belvárosában – az előző ciklusban fideszes vezetésű V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben – több mint 1200 önkormányzati tulajdonú ingatlan került magánkézbe jelentős kedvezménnyel 2014 és 2018 között. Ez több milliárdos vagyonvesztést jelentett az érintett önkormányzatoknak. A különlegesen kedvezményes bérlakásvásárlás a NER kegyelteken túl odacsábította a strómanokat is, akik a bérlők helyett, vagy mögéjük bújva vásárolták meg a lakásokat, majd jelentős nyereségre téve szert piaci áron adták tovább azokat.