Míg korábban – január 9-én - a biztonságról, ezúttal a CATL kínai beruházó által tervezett akkumulátorgyár környezetvédelmi hatástanulmányának engedélyezéséről kérdezhettek a helyiek a most pénteken tartott debreceni közmeghallgatáson.
Noha az esemény időpontját munkanapra, délelőtt tíz órára tette az eljáró Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal, mégis zsúfolásig megtelt a helyszínként kijelölt családvédelmi központ közel ötszáz fős előadóterme, s még a folyosón is szorongtak emberek. A közönség ezúttal is hamar belefojtotta a szót az előadókba, miközben többen a „Hatalom a népé” feliratú transzparenst és magyar zászlókat emeltek a magasba, felállva közösen énekelték a himnuszt, az LMP aktivistái pedig gázálarcba tiltakoztak a hazai akkumulátor-gyárépítések ellen.
– Miért állítanak kész tények elé? Miért nem adnak nekünk, magyar állampolgároknak választási lehetőséget? A miniszterelnök úr azt mondta, hogy aki nem a népet szolgálja, azt el kell kergetni, hát akkor ezt vegye most magára!
– kezdte indulatosan az első hozzászóló. A következő felszólaló, Bertalan Attila szerint ideje felébredni, az akkumulátorgyár meg fog épülni, mert a magyar állam 87 milliárd forinttal támogatta a 3000 milliárd forintos beruházást és ezt a pénzt nem hagyják veszni. - Soha nincsen politikai felelőse a „szarháziak döntésének”, de ti fogjátok meginni a környezetszennyező beruházás levét! - mutatott körbe a jelenlévőkön. Hozzátette: a gyerekek fagyoskodnak az iskolákban, a nyugdíjasok 28 ezer forintból tengődnek, miközben az állam milliárdokat „tapsol” el olyan beruházásokra, amikből nem kér a nép.
– Elég volt a nyomorból! Azt a pénzt, amit erre a gyárra költenek, fordítsák a magyar emberekre! – kiáltották többen is. Volt, aki megjegyezte: Kínában az átlagfizetés 80 és 130 ezer forint között mozog, neki épp ezért senki ne mondja, hogy a debreceni gyárban 500 ezer forintos fizetéssel fognak embereket felvenni, ahogy most ígérgetik.
A kormányhivatalt vezető Rácz Róbert azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy a gyár ügyében a környezeti hatósági döntés még csak most formálódik – ám ezt a mondatát hangos derültség fogadta.
Látszott, senki nem hiszi, hogy bármilyen befolyással lehet a döntésre a közmeghallgatás vagy a debreceniek ellenkezése. Mások azt kifogásolták, miért nem közöl a megyei lap reklámok helyett inkább közérthető cikkeket a beruházásról,
hiszen az idősek nem használnak internetet, nem tudnak így tájékozódni. Egy részvevő megszólította a jelen lévő Tímár Zoltánt, Mikepércs fideszes polgármesterét – ezt a települést érintik leginkább a gyár működésének hatásai - hogyan tudja összeegyeztetni pártállását az ötezer fős község érdekeivel, mire ő azt felelte: a CATL építése és az azzal kapcsolatos környezetterhelés párthovatartozástól, bőrszíntől, vallási hovatartozástól függően mindenkit egyaránt érint, ezért ezt nem lehet politikai kérdésként kezelni. Ő maga egyébként korábban már bejelentette: ha az ügyben megszülető engedélyeket a lakosság szempontjából aggályosnak találják, bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Videón, ahogy ordítozásba és botrányba fullad a kínai akkumulátorgyár ügyében szervezett újabb debreceni közmeghallgatásApáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője felszólalásában azt mondta: szerinte a Fidesz nem számított ilyen ellenállásra abban a városban, ami a kormánypárt egyfajta stratégiai hídfőállásának számít, de a közönség visszajelzéséből úgy látja, ez most megdőlni látszik. Feltette a kérdést a szakértőknek: ki merik-e mondani, hogy rákkeltő vagy súlyos degeneratív betegséget okozó anyagok nem kerülnek az ivóvízzel vagy közvetve a növényi, állati eredetű élelmiszerekkel az emberi szervezetbe, illetve hogy a beruházók által megbízott szakértőkön túl szakmailag, politikailag és anyagilag független szakértőket beengednek-e az engedélyezési vagy később az ellenőrzési eljárásba.
– Ha tényleg annyira biztonságos az összes akkumulátorgyár, ahogy mondják, akkor a gödi lakosok, édesanyák, édesapák miért költöznek el a városból egy ugyanilyen beruházás miatt?
Miért árulják az ingatlanokat, miért csökkent az ottani házak értéke,s miért mérik havonta a gyárban dolgozók vérében az esetleges nehézfémek mértékét – kérdezte egy felszólaló. Más azt firtatta: Gödön volt egy, az ivóvízben esetleg felbukkanó szennyezőanyagokat mérő kút, amit betemettek, s ez sem szolgálja a közbizalmat. Később a debreceni vízmű vezérigazgatója megjegyezte: magánemberként gyalázatosnak tartja, ha betemetnek egy mérőkutat, de Debrecenben ilyesmi nem fog megtörténni, azt személyesen garantálja - mondta. Egy három hónapos babával ékező hölgy a kormányhivatal környezetvédelmi osztályvezetőjétől, Hajdúné Kovács Máriától azt kérte, mondja a csecsemő szemébe, hogy nem lesz majd mérgező a víz, a levegő, a talaj, mire a tisztviselő azt válaszolta, hogy nem lesz, s ezt bárkinek a szemébe nézve kijelenti.
A közmeghallgatást végig bekiabálások, skandálások zavarták, az emberek időnként Papp László fideszes debreceni polgármester lemondását követelték, máskor azt, hogy telepítsék Felcsútra az akkumulátorgyárat, de leginkább vigyék azt Kínába. Rácz Róbert főispán többször is felvetette, hogy ha nem sikerül meghallgatniuk a kérdéseket, illetve válaszolni rájuk, akkor nincs értelme az ülésnek. Az egyik bekiabálót biztonsági őrök akarták kivezetni, ám ezt a jelenlévők megakadályozták. Szót kért később az LMP-s Schmuck Erzsébet is, aki szerint magyarázatra szorul a kormányhivatal részéről, miért munkanapon, délelőtt tíz órakor tartanak meghallgatást, miközben azt kommunikálják, hogy fontos a helyiek véleménye. Azt is megkérdezte, hogy mivel a kínai akkumulátorgyár lesz a harmadik különösen veszélyes üzem a város déli határában lévő ipari parkban, vajon végeztek-e olyan vizsgálatot, ami együttesen vizsgálja ezek környezetre gyakorolt hatását. A szakértő erre igennel válaszolt. A politikus szerint a debreceni beruházás kérdése már eldőlt, a közmeghallgatás csak egyfajta hazugság és szemfényvesztés. - Amikor a kormány azt mondja, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, ezzel csak a GDP-t akarja növelni, hogy a hatalmát megőrizhesse – mondta, s bejelentette: az LMP februárban népszavazást kezdeményez a hazánkba tervezett akkumulátorgyárak ügyében, s arra kérte a debrecenieket álljanak ők is e mögé.
