Átadás előtt megnézhettük a 3-as metró két felújított megállóját, találkoztunk meglepő megoldással is

Lapunkat még a hivatalos hétfői átadás előtt beengedték a Deák Ferenc tér és a Ferenciek tere felújított metróállomásaira, amelyeket alaposan megnéztünk Martinkó József építészkritikussal.

Új külcsínt kapott az M3-as metró Deák Ferenc téri és a Ferenciek tere állomása, a tervezők viszont tiszteletben tartottak azok egyes építészeti „védjegyeit”. Még a hétfői nyitás előtt sikerült megnéznünk az megújult helyszíneket Martinkó József kreatív vezető építészkritikussal, az Octogon építészeti magazin főszerkesztőjével, aki általánosságban jónak találta azokat. – Már első blikkre látható, hogy az állomásokat jó koncepcióval alakították át. Egyrészt passzolnak az eredeti kinézetükhöz, és nincsenek bennük öncélú elemek, míg a tervezők figyelembe vették, hogy a metrónak nagyszámú embert kell kiszolgálnia, akiknek biztosítani kell a könnyed haladást.

A kritikus szerint e faktorokat figyelembe venni azért nagy feladat, mivel a felújítás során ügyelni kell arra, hogy a helyszín könnyen karbantartható legyen, a tűzvédelmi szabályoknak megfeleljen, és hogy az utazóközönség jól tudja „olvasni” azt, vagyis könnyen tájékozódjon a terekben. Utóbbi szempontban a szakértő szerint a dizájn sokat segíthet.

Színek és szimbólumok

Az utasok orientációját például segíthetik a színek, amelyek a jelen felújítás során mindkét állomáson fontos szerepet kaptak. A Csapó Balázs, Germán Tibor, Gurdon Balázs és Hargitai Bence tervezte Deák Ferenc téren például könnyítheti a tájékozódást az aluljárószinten a sárga szín, amely a villamost és a kisföldalattit jelöli. A mélyben a már megszokott kék szín dominál – igaz, a korábbi matt kéket helyenként felváltották a kék különféle árnyalatai a türkiztől a sötétkékig. Jól érzékelhetőek a színváltozatok például a peronokkal szembeni alagútszakaszok burkolatának dekorált felületén, ami frissességet kölcsönöz a megállónak.

– Az M3-as metró a hetvenes-nyolcvanas években kapta meg az eredeti op-artos jellegét, amelyben erősen jelen voltak a színek, mint esztétikai elemek – mondja Martinkó. A kritikus szerint ezt a szempontot az átalakításnál figyelembe lehetett venni, és átformálni az eredeti karakterelemeket. Utóbbi szempont azért fontos, mert a megállók így önálló „személyiséget” kapnak, ami egyedivé teszik őket az M3-as vonalán. – Ha a minden helyszín ugyanolyan színű lenne, akkor az emberek ugyanazt látnák az utazásaik során, ami idővel elég fárasztó lenne – mondja a szakember, aki szerint az eltérő dizájnú állomások akár valódi esztétikai élményt is nyújthatnak.

A Ferenciek terén is megmaradt az aluljárószint eredeti színe, a narancssárga – csupán élénkebb lett –, míg a mélyben a barna szín dominál, amellyel a két tervező, Kosztolányi Zsolt és Klopp András a Ferenciek terének nevet adó ferences rendre és a szerzetesek barna ruhájára utalt. A vágánytér arany árnyalatú perforált burkolatán pedig madarak kaptak helyet, amelyeket Réti Kamilla és Somogyi Boglárka grafikusok terveztek, így idézve meg Assisi Szent Ferenc legendáját, amelyben a szerzetes madaraknak prédikált. – Mindig izgalmas, ha a tervezők találnak egy-egy történetet, motívumot, amelyre alapozva megformálhatják az adott állomás karakterét – mondja Martinkó, hozzátéve egy ilyen dizájn az utasok beszédtémája is lehet, és beépülhet a városi folklórba.

Persze, voltak elemek, amelyekhez szándékosan nem nyúltak a tervezők. A Deákon meghagyták Joao Vieira portugál festőművész, 1996-ban felkerült Betűs táblakép című csempefalát, hogy azt megőrizzék az utókornak. A műemlék egyik oldalán Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila portugálra fordított verseit olvashatjuk, míg a másikon három portugál költő, Camoes, Césário és Pessoa műveinek magyar fordítását. – Korábban a tervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy képzőművészeti alkotások is jelen legyenek a köztereken és a metró állomásain – mondja Martinkó, kiemelve, remek lenne, ha ez a gyakorlat napjainkban is szerepet kapna akár az irodaházakban is.

Bővülő helyek

– Egy metróállomás esetében harminc-ötven éves távlatban kell gondolkodni, ami elég nagy kihívás – mondja Martinkó, hozzátéve, a két belvárosi állomás ebből a szempontból funkció terén is bővült. A Deák téri megállóban a padlóburkolatot kicserélték, amelyen taktilis sávok segítik a vakokat és gyengén látókat, míg a hallássérülteknek speciális akusztikai felületek erősíthetik fel a hallásukat. Az utasokat emellett szintén segítik majd eligazodni a már megszokott színű és formájú piktogramok.

A Deák téri megálló újabb részekkel is bővült, egy korábbi aknába egy nagy kapacitású liftet építettek be, míg az M2 és az M3 közötti folyosó oldalfalait kibontották, és egy lényegesen tágasabb teret alakítottak ki. A Ferenciek terén ferdepályás lift segíti a közlekedést, a helyhiány miatt viszont a mozgólépcső mellett leszedték a burkolatot, a falat pedig feketére festették, amitől barlangszerű hatást kelt.

Nagyvárosok metrói

Martinkó szerint az újonnan épült vagy felújított metróállomások egyedi építészeti jegyeket viselhetnek, amire Európa nagyvárosaiban is láthatunk példát, mint a színekben gazdag nápolyi vagy müncheni metró. És bár sokaknak meglepő lehet, hogy Ferenciek terének mozgólépcsője mellett látszik az évtizedekkel korábban kifúrt fal felülete, hasonlót láthatunk Stockholmban is, ahol szilárd sziklába vájták a mélyállomásokat, az üreges tereket pedig festészeti alkotásokkal díszítették. Martinkó hozzáteszi, a metró terei elsősorban funkcionális terek, amelyekben egyensúlyt kell találni az esztétikum és a mérnöki rendszer között. Kivételek persze vannak, a moszkvai metró számos állomása a kezdetektől politikai üzenetet hordoz: azok díszítettsége, gazdagsága azt reprezentálta, hogy a munkásosztály van hatalmon, és a gyárból hazatérve megérdemli a pompát.