Az MNB szerint hamarosan vége lesz az áremelkedésnek

A jegybanki elemzők szerint megállhat a drágulás, az élelmiszerárak emelkedése, de januárban még a múlt havinál is erőteljesebb lesz a pénzromlás.

A decemberi 24,5 százalékhoz képest januárban még emelkedhet az infláció – vetítette előre Virág Barnabás, az MNB alelnöke, és elmondta, hogy a Monetáris Tanács kamatdöntő keddi ülésén változatlanul 18 százalékon hagyta irányadó kamatokat és azok csökkentésére egyelőre nem is készül. Erre akkor szánhatja el magát a testület, ha az inflációs fordulat már egyértelmű lesz, és a magyar gazdasággal szembeni kockázatok megítélése tartósan javul. Az elmúlt hónapokban már mérséklődött számos kockázat: az energiaárak érdemben csökkentek, a befektetői hangulat is javult, és az uniós pénzekről is előzetes megállapodás született a kormány és az Európai Bizottság között. Az MNB számára láthatóan ez még kevés, mivel még nem látszik az ukrajnai háború vége. A magyar gazdasággal szembeni bizalmatlanság akkor csökkenhet, ha lassul az infláció és megindulnak az uniós források – érzékeltette az alelnök.

Az MNB álláspontja szerint nincs alternatívája az infláció csökkenésének, hiszen ilyen ütemű pénzromlás mellett nem lesz gazdasági növekedés, nem lehet megalapozott beruházási döntéseket hozni, a megtakarítások pedig "elégnek" – magyarázta Virág Barnabás. Ezért az árak gyors csökkenésére van szükség magas kamatokkal, és arra, hogy ezek a pénzügyi rendszer minden területén megjelenjenek.

A jegybank szerint 2022 utolsó negyedében már csökkent a GDP, becslésük szerint bruttó hazai termék értéke 1,4 százalékkal volt kisebb az harmadik negyedévhez képest. Az azóta napvilágra került adatok szerint a gazdasági növekedés 2023 első heteiben tovább csökkent, ez az inflációcsökkenés szempontjából kedvező hír. Míg a kormány a parlament előtt lévő 2023-as költségvetési tervében idénre 1,5 százalékot vár, a jegybanki elemzők szerint reálisabbnak tűnik a pozitív nulla növekedés. Vagyis éves átlagban 1-1,5 százalékban nőhet idén a magyar gazdaság. Az infláció a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a tavalyi 14,5 százalék után idén 15-19,5 százalékos sávba emelkedhet, a piaci elemzők szerint ez inkább17-18 százalék lesz. A KSH adatai szerint decemberben 24,5 százalékkal voltak magasabb az árak, mint egy évvel korábban, a jegybankban most arra számítanak, hogy januárban még emelkedik az infláció az év eleji áremelések, illetve a benzinársapka december eleji megszüntetésnek áthúzódó hatásai miatt.

A gabonaárak visszaesése előrevetíti, hogy az élelmiszer-áremelkedés is megállhat, itt a fordulatot tavaszra várja a jegybank – mondta Virág Barnabás. A jegybanki elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom már tavaly novemberben visszaesett, ez tendencia a decemberben is folytatódott, csökkenő kereslet mellett pedig a kereskedők sem tudnak árat emelni – érvelt a jegybank alelnöke. A közelgő inflációs fordulat másik jele, hogy az iparcikkeknél és a szolgáltatásoknál is lassult az áremelkedése üteme. Nagy kérdés persze, hogy mit hoz ezen a téren a január és a február.