A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot - közölte Orbán Balázs, a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az intézmény második nemzetközi médiakonferenciájának szerdai nyitónapján, Budapesten az MTI szerint.
Orbán Balázs, aki egyben Orbán Viktor politikai igazgatója, azt állította, hogy a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka van „nemzeti tulajdonban”. A 2010 előtti Magyarországon ez az arány kevesebb, mint 24 százalék volt, ami „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett, és mostanra került „50 százalék fölé” - mondta. Orbán Balázs szerint Magyarországot elsősorban a nyugati liberális oldalról olyanok miatt kritizálják, ami ott „egészen természetes”.
A miniszterelnök politikai igazgatójának felsorolása szerint magyar alapítványok, egyesületek, magánszemélyek, köztük konzervatívok, szocialisták, liberálisok, és magyar egyházak, valamint a magyar állam is a médiatulajdonosok közé tartozik, ami „természetes és jó médiapiaci átalakulás”. A média és az ideológia kapcsolatáról szólva szomorú helyzetnek nevezte, hogy a nyugati médiavilágon belül egy olyan trend erősödik, amit a magyarok az 1989-es rendszerváltoztatás előttről ismernek: a média elkezd „bizonyos ideológiák szolgálólánya” lenni.
Az, hogy „a woke nevezetű, főként neomarxista alapból építkező ideológia” foglyul ejti a médiát, egy olyan fejlemény, aminek „mi, magyarok nem örülünk”
- mondta, hozzátéve: a magyarok ebben a helyzetben azokat támogatják, akik nem így gondolkodnak. Orbán Balázs a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem „legnagyobb botrányának” minősítette, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt a magyar baloldalt és „az őket támogató médiát” döntő mértékben különböző „szürke csatornákon” keresztül külföldről finanszírozták.
Szalai Zoltán, a fideszes káderképző intézmény főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a 26 éve működő MCC-ben már több mint 6100 diák képzi magát, Kárpát-medence szerte 25 helyszínen, többek között a nemrégiben nyílt brüsszeli központjukban is. Megfogalmazása szerint az MCC is hisz a könyvek erejében, kiadójuk, az MCC Press eddig több mint 60 könyvet adott ki magyar és nemzetközileg elismert szerzőktől egyaránt, és jelenleg 45 kötet áll előkészület alatt. A Konferencia a publikálás jövőjéről című kétnapos tanácskozáson három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait kilenc panelbeszélgetésen a médiapiac helyzetéről.
Az első panelbeszélgetésen Szalai Zoltán kijelentette, hogy a jobboldali olvasó csak jobboldali, a baloldali olvasó pedig csak baloldali tartalmat akar olvasni, főleg ha fizet érte. Az értelmiség azt gondolja, hogy fontos a semlegesség, de a média 95 százaléka besorolható vagy a bal- vagy a jobboldalra, és ezt - vélekedése szerint - nemcsak a szerkesztőségek, hanem az olvasók is így akarják. Állítása szerint a médiában méltányosság és tisztesség létezik, de semlegesség nem. Szalai Zoltán továbbá úgy vélekedett, Magyarországon „rendkívül erős” a médiapluralizmus, ugyanakkor a piac kicsi, az online hirdetési piac 56 százalékát pedig a Google és a Facebook uralja.
Rod Dreher, a 2002-ben alapított The American Conservative portál vezető szerkesztője a többi között arról szólt, hogy az olvasók már évtizedekkel ezelőtt elkezdték elveszíteni a bizalmukat azok iránt, akik a híreket közvetítették feléjük. Álláspontja szerint elfogultság „a konzervatív oldalon is tapasztalható”, és vannak, akik ezt nem is akarják meghaladni. Nem is az a legnagyobb baj a liberális médiával, hogy megmondja, mit higgyenek az emberek, hanem hogy szerinte annak kereteit próbálják meghatározni - mondta, hozzáfűzve, hogy a mainstream média „kapuőrré vált”, bizonyos nézeteket be sem enged a nyilvánosságba; domináns módon alakítja a narratívát, elsősorban az akadémiai-politikai elithez szólva, egyúttal ideológiai ellenőrzést is gyakorol.
A felszólalók a médiapluralizmus vonatkozásában azt elfelejtették megemlíteni, hogy a Fidesz-közeli médiakonglomerátum - vagyis a KESMA - közel 500 különböző sajtóterméket birtokol országszerte. Ami pedig ezen sajtóorgánumok hitelességét illeti, az Átlátszó évi rendszerességgel készít összegzést az elbukott sajtóperekről, a legutóbbi, 2021-re vonatkozó tavalyi adatsoruk itt olvasható.
