Az Orbán-kormány inkább veszni hagy 289 milliárd forint EU-s támogatást, semmint hogy a HÉV és Budapest fejlesztésre költené

Az RRF-tervben már nevesítették a fővárosi projektet, így a pénz másra nem költhető.

A Nyugati Pályaudvar tervezésére kapott 1,1 milliárd forintos uniós támogatás sokszorosát veszítheti el a magyar állam az elakadt HÉV-projekten. Az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásáról szóló magyar tervben 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepel az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költené erre az Orbán-kormány, legalábbis a benyújtott és nemrég elfogadott, de 27 jogállamisági feltétel teljesítéséhez kötött terv szerint. (A Magyarország által felhasználható teljes összeg mintegy 2400 milliárd forint lenne.)

Csakhogy az óra egyre jobban ketyeg. Az alap forrásai csak olyan projektekre használhatóak fel, amelyek 2026. augusztusáig befejeződnek. Márpedig a közlekedési projektek különösen időigényesek, gondoljunk csak a fővárosi metró beruházásokra, vagy a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train városi vasútra. Utóbbi 2011-ben indult és 2021 novemberében adták át. A megrendelt 12 speciális szerelvényből tavaly még csak 9 közlekedett. A tervezett 17 milliárd helyett pedig 80 milliárd forintba került, amiből 23 milliárdot állt az unió.

A fővárosi HÉV-infrastruktúra fejlesztése, illetve a szerelvények beszerzése sem kevésbé időigényes feladat. Már a helyreállítási tervben is „jelentős kihívásnak” tartották a közlekedési beruházások befejezését az uniós rendeletben előírt határidőre, mivel ezek több vállalkozási szerződés keretében valósulnak meg. Ennek ellenére gyakorlatilag leállt a projekt.

Vitézy Dávid, a fővárosi HÉV-fejlesztést elindító – azóta Lázár által felszámolt - Budapest Fejlesztési Központ (BFK) volt igazgatója a Népszavának korábban azt mondta, hogy az autóiparban észlelhető ellátási problémák a vasúti járműgyártóknál is jelentkeznek, így a gyártási idő 5-6 évre nyúlt. Ehhez képest 2021 tavaszán – állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították a MÁV által kiírt HÉV-járműtendert és azóta se hirdettek újat. Ha az idén ki is írnák és eredményesen le is zárnák a pályázatot, az új szerelvények akkor se érnének ide 2028 előtt.

A pálya persze megújulhatna addig. De ettől is messze vagyunk. Vitézy már 2021-ben azt mondta lapunknak, hogy az infrastruktúra fejlesztés műszaki tartalma összeállt, 2022 tavaszáig minden terv elkészül, így a ráckevei és csepeli HÉV-ek felújítása, Kálvin térig való meghosszabbításuk és a szentendrei teljes felújítása is eljut az engedélyezési fázisba.

Azután jött a választási kampány, majd felállt az új kormány, és a beruházások felügyelete a nagy visszatérő Lázár Jánoshoz került, aki elég gyorsan világossá tette, hogy az állami és uniós forrásokat vidéki projektekre költené. A szentendrei, a ráckevei, a gödöllői és a csepeli HÉV-vonalak fejlesztése ugyan kiemelt állami beruházás lett tavaly augusztusban, sőt egy kormányhatározat is megjelent arról, hogy 830 millió forintot fordítanak a vágányok átépítésre „az elővárosi közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése és emelése érdekében”. Ennek ellenére a Népszava által megkérdezettek egymást erősítve állították, hogy a beruházásnak a BFK szétverése óta nincs gazdája, a projekt nyolc hónapja áll. Szélnek eresztették a szakmai csapatot, a korábban odacsábított mérnökök, tervezők ma már újra külföldön dolgoznak. Az építési engedélyezési eljárásokat felfüggesztették, a kivitelezői tendereket ki se írták. Holott ezek lebonyolítása hónapig tart, a kivitelezés pedig legkevesebb három évet vesz igénybe. A BFK korábban úgy számolt, hogy a beruházás akkor is csak szorosan fejezhető be 2026 nyarára, ha idén januárra az összes engedély megvan és meghirdették a pályázatokat.

„Lázár János a parlamenti interpellációmra adott válaszában azt mondta, hogy a kiviteli tervekig szeretnének eljutni. De arról senkinek lövése sincs, hogyan” – összegez Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője, aki szerint a HÉV-ek ügye rajta van a parlamentben verbuválódott Budapesti Képviselők Csoportja „radarján” is. Lázár egyébként azt is mondta: „ha megállapodunk az Európai Bizottsággal a kötöttpályás fejlesztésekről, akkor kinyílik egy intellektuális vita arról, hogy Magyarországon csak a központi régióban fejlesszünk-e. Ha ezt a három HÉV-vonalat megcsináljuk, akkor mi marad a vidéki fejlesztésekre?”

(Néhány szerencsésebb NER közelibb projekteknek már meg is ítéltek az RRF terhére 500 milliárdot, amelyből 373 milliárd forintot ki is fizettek előlegként.) A HÉV-fejlesztés lefújása euromilliók elvesztését eredményezné, miközben a szerelvények és az infrastruktúra is vészesen elöregedett.

Az építési minisztériumot hiába kerestük az ügyben.