Tíz éve nem történt olyan az Orbán-kormánnyal, mint amit péntek éjjel Standard&Poor’s meglépett – vagyis, hogy leminősítették a magyar államadósságot. Az új besorolás BBB mínusz, amely befektetésre ajánlott sáv legalja, innen lejjebb, már csak a spekulatív avagy bóvli kötvények vannak. A leminősítés nem a derült égből érkezett, várható volt, hogy előbb-utóbb az egyik nagyobb hitelminősítő megteszi ezt. Figyelmeztetésnek ott volt a Fitch Ratings előző heti döntése: a Fitch még nem rontott a besoroláson, ám a kilátásokat semlegesről negatívra vágta vissza, amely egy lehetséges leminősítés előszobája.
Az S&P közleménye kifejti, hogy a tartósan magas infláció, a forint instabilitása volt a leminősítés egyik oka. A magas energiaárak, a bizonytalan gazdasági növekedés, az amúgy is magas államadósság növeli a magyar állam kamatkiadásait, amely akadályozza a szintén magas költségvetési hiány csökkentését – sorolták a további kockázatokat. Természetesen az S&P elemzői figyelmét sem kerülte el az uniós támogatások leállása sem. Az előzetes megállapodás ugyan megszületett Brüsszel és Budapest között a feltételekről, ám hogy az Orbán-kormány hajlandó lesz-e végrehajtani a politikai reformokat, az kérdéses – tették hozzá.
Az egyetlen jó hír, hogy a BBB mínuszos besorolás kilátása egyelőre stabil/semleges, vagyis az alapforgatókönyv szerint egyelőre nem fenyeget további leminősítés.
A stabil kilátással a hitelminősítő azt is üzente a befektetőknek, hogy véleménye szerint a magyar gazdaság a következő két évben elkerüli a jelentős visszaesését, átvészeli az ukrajnai háború gazdasági hatásait, sőt azzal is számolnak, hogy az uniós helyreállítási alap jelentős részét – kis késéssel ugyan, de – megkapja Magyarország.
A S&P szakértői házi feladatot is adtak a kormánynak: a magyar minősítés akkor javulhat, ha a kabinet gyorsan csökkenti az ikerdeficitet, vagyis a költségvetés és a fizetési mérleg hiányát, konszolidálja a költségvetési kiadásokat a folyamatosan emelkedő kamatkiadások ellenére, ugyanis ez utóbbival a jelenlegi kamatkörnyezetben már nem tud mint kezdeni a kormány, ezért a hiányt más kiadások csökkentével kell mérsékelni.
További leminősítés következik – immár a bóvlikötvények közé –, ha nem sikerül megállapodni Brüsszellel, és az Európai Bizottság jelentősen csökkentené a Magyarországnak járó forrásokat vagy az ország energiaellátása csökkenne, külön figyelemmel a továbbra is magas orosz energiafüggőségre - figyelmeztet az S&P. Magyarország Európa egyik legenergiaintenzívebb gazdasága, és különösen nagy az energiaimport-függősége Oroszországtól. Ezért Magyarországnak nagyon nehéz lenne a közeljövőben teljes mértékben kiváltani az orosz energiaimportot – írták. Ezen forgatókönyvek azzal járnának, hogy a magyar gazdasági növekedés lelassulna, ami azt eredményezheti, hogy a kormány nem tudja a tervezett ütemben csökkenteni az államháztartási hiányt, ami miatt újra beindulhat a forintgyengülés, ami gerjesztené az inflációt – írják.
Ezek mind olyan kimenetek, amelyek ha élesedének, akkor kénytelen lesz leminősíteni az S&P, vagyis a Orbán-kormánynak záros határidőn belül meg kellene hoznia a szükséges jogállami reformokat az uniós pénzek lehívása érdekében, illetve csökkenteni kellene az orosz gázfüggőséget. Ezek közül ma egyiknek sem látszanak jelei: a kormány a jogállami feltételeket csak ímmel-ámmal teljesíti, tovább veszélyeztetve az uniós forrásokat, sőt a kormányfő a múlt héten épp olyan unióellenes kijelentésének adott hangot, amely arra utal, hogy szívesebben látná az EU-n kívül az országot. Az orosz energia- és gázfüggőség csökkentése ügyében sem tett semmit a kormány az elmúlt 11 hónapban sem, amióta az ukrajnai háború folyik, nem születtek alternatív gázszállítási megállapodások és a kormány továbbra is az oroszokkal képzeli el a Paks 2 projektet.
Veszélyeket rejt a rendkívüli jogrend
"A 2020 óta folyamatosan meghosszabbított rendkívüli állapotra (jogrendre) vonatkozó intézkedések megerősíti azt az álláspontunkat, hogy a különböző közintézmények közötti fékek és egyensúlyok továbbra is korlátozottak, és kevésbé kiszámíthatóvá tehetik a szakpolitikai intézkedéseket" – olvasható a hitelminősítő közleményében. Úgy gondolják, hogy egyes vészhelyzeti felhatalmazások hosszú távú hatásai – beleértve a rendkívüli állapotra való hivatkozás egyszerűsített eljárását is – továbbra is tisztázatlanok. A kormány egyes nem szokványos intézkedései hozzájárultak Magyarország sebezhetőségéhez, mások pedig ronthatják a hosszú távú növekedési teljesítményt – tették hozzá.
Az S&P szakértői szerint mindezek ellenére a magyar gazdaság elkerüli mély recessziót, így idén a GDP 0,3 százalékkal nőhet (a magyar kormány 1,5 százalékos növekedést céloz). A visszaesést a magyar gazdaság az export révén kerülheti el, ebben komoly szerepe lesz az autógyártásnak. Az elemzők szerint a forint enyhe leértékelődése az exporton keresztül segíti az idei növekedést. A 2023-as növekedési kilátásokat alátámasztó másik tényező a rugalmas munkaerőpiac folyamatosan magas foglalkoztatottsággal, erőteljes bérnövekedési dinamikával, és az előrejelzések szerint a munkanélküliség csak kismértékben emelkedik. 2024-re a hitelminősítő már 3,3 százalékos növekedést vár, majd a 2025-26-ra 2,8-2,8 százalékot valószínűsít. Az infláció szerintük idén 18,5 százalék lesz – szemben a kormányzat 15 százalékos előrejelzésével és jövőre is még 5,5 százalékos pénzromlással számolnak.
Más mozit néznek Varga Mihályék
„A veszélyes nemzetközi környezet és a szankciós infláció miatt befektetésre ajánlott kategóriában tartva, stabil kilátással „BBB-„ osztályzatúra módosította Magyarország besorolását a Standard&Poor’s” - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében diszkréten elhallgatva a leminősítés tényét. Ugyan a mostani leminősítés a második az Orbán-kormányok idejében, a PM mégis azt tartotta fontosnak közölni, hogy „Magyarországot a baloldali kormányzás gazdasági kudarcának eredményeként 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt.” - írta a PM.
Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter szerint a magyar gazdaság igen kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni. Az infláció közellenség, amivel szemben folyamatosan harcolni kell, koordináltan és együttműködve az MNB-vel. Hozzátette, a február-márciusban bekövetkező inflációs fordulat után év végére egy számjegyűre kell leszorítani a drágulást, s ezt a küzdelmet elmondása szerint addig kell folytatni, amíg az infláció mértéke visszatér az árstabilitás szintjére.