Afganisztánban a tálibok 2021 augusztusában hatalomba való visszatérésük után a tálibok fokozatosan fosztották meg a nőket az előző uralmuk megdöntése óta eltelt több mint eltelt húsz évben megszerzett jogaiktól: nem tanulhatnak, a legtöbb közalkalmazotti állásra hiába is jelentkeznek, férfi rokonuk nélkül nem utazhatnak, és otthonukban burkát vagy hidzsábot kell viselniük – sorolta közleményében a Dán Menekültügyi Fellebbezési Bizottság (menekültügyi hivatal), hogy miért döntöttek úgy: ezután menedékjogot adnak minden afgán nőnek és lánynak.
A koppenhágai hatóságokat az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének nemrégiben közzétett jelentése késztette arra, hogy megváltoztassák korábbi álláspontjukat. Mint írják, a dokumentum ugyanis „feltárja, hogy egyes afganisztáni csoportok, közöttük a nők és a lányok helyzete kimeríti a menekültügyi egyezmény által meghatározott üldöztetés fogalmát”.
A hivatkozott friss jelentés a legutoljára decemberben hozott jogfosztó intézkedést is említi, amelyben a tálibok azt is megtiltották a nőknek, hogy afgán és külföldi civil szervezeteknek dolgozzanak. Ezért a dán menekültügyi hivatal illetékesei az öt, afgán nőkre vonatkozó, még függőben lévő kérelmet már az új döntés értelmében bírálnak el.
Felülvizsgálják továbbá annak a csaknem tíz afgán nőnek a kérelmét is, amelyeket korábban elutasítottak, így ők eddig nem kaphattak Dániában lakhatási engedélyt. A bizottság újratárgyalja a szintén elutasított csaknem 30 afgán férfiak kérelmét is.
Több külföldi civil szervezet is befejezte afganisztáni tevékenységét a tálibok tilalma utánA tálibok most azt tiltották meg, hogy nők civil szervezeteknél dolgozzanakSpontán tüntetésekkel tiltakoztak több afgán nagyvárosban a nők felsőoktatásból való kitiltása ellen