Magyarország;csökkenés;nyelvvizsga;

- Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma

Egyre kevesebben nyelvvizsgáznak azóta, hogy 2020-ban – a Covid miatt – jelentősen megcsappant a nyelvvizsgázók száma. Az Eduline cikke szerint a középiskolások még nyelvvizsgáznak, a huszonévesek már kevésbé, amihez hozzájárulhatott a nyelvvizsga-amnesztia is.

Egyre kevesebben nyelvvizsgáznak azóta, hogy 2020-ban – a Covid miatt – jelentősen megcsappant a nyelvvizsgázók száma – erről számolt be kedden az Eduline az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának (NYAK) adatai alapján.

Míg 2020-ban – amikor is a Covid miatt ideiglenesen nyelviskolák, nyelvvizsgaközpontok zártak be – több mint 86 ezren nyelvvizsgáztak, 2021-ben pedig több mint 85 ezren,

ez a szám tovább csökkent, tavaly már kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak, közülük ráadásul csak mintegy 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt.

Ezzel szemben az adatok szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak (többnyire középiskolások és egyetemisták).

Ezzel kapcsolatban felidézik, hogy a kormány 2021-ben és 2022-ben a járványra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, aminek értelmében azok a végzett egyetemisták is megkapták a diplomájukat, akik nem szerezték meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát. Mint arra rámutatnak, ez meg is látszott a nyelvvizsgázók számán és életkori összetételén; a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma ugyanis nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül azonban jóval kevesebben vizsgáznak mint a korábbi években.

A 20-24 év közötti – jellemzően felvételi vagy diplomaszerzés előtt állók – nyelvvizsgázók aránya a 2010-es évek során még 30 ezer közül mozgott, 2022-re azonban 20 618-ra esett vissza. Jóval kevesebben nyelvvizsgáznak a 25 és 29 év közöttiek közül is, tavaly már csak 5682-en írásbeliztek és/vagy szóbeliztek, míg korábban ennek többszöröse volt a vizsgázók száma.

Emlékeztetnek arra, hogy 2022 végén a parlament ráadásul megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a legalább B2-es – középszintű – nyelvvizsga megszerzése, az egyetemek, főiskolák már maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményt építenek be a tantervbe. „Vagyis könnyen lehet, hogy ez a korosztály később sem fog visszatérni a vizsgaközpontokba” – jegyzik meg.

Bár a legnépszerűbb nyelv még mindig az angol, a korábbi évek közel 90 ezres számához képest tavaly már csak 68 ezren vizsgáztak belőle, és egyre zuhan a németből, spanyolból, olaszból és franciából vizsgázók száma is. Németből is sokan, körülbelül 20-30 ezren vizsgáztak évente – a próbálkozók több mint fele pedig bizonyítványt is szerzett. Jóval alacsonyabb számban, de a népszerű nyelvek között szerepelt a francia, az olasz és a spanyol is.

Látványos a csökkenés az eszperantóból és lovári nyelvből, amelyek korábban népszerűek voltak azoknak a végzős egyetemistáknak a körében, akiknek viszonylag gyorsan volt szükségük nyelvvizsgára – jegyzik meg. Míg eszperantóból néhány évvel ezelőtt még több mint háromezren vizsgáztak, tavaly már csak 244-en. Lováriból is komoly a visszaesés, 2017-ben még 1690-en vizsgáztak, 2022-ben már csak 371-en.