Csák János innovációs és kulturális miniszter csütörtök este, egy másfél perces Facebook-videóban jelentette be a felsőoktatási rendszer átalakításáról szóló terveket; az egyik legfontosabb változás a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése. A miniszter szerint ezzel „régóta feszítő problémát” oldanak meg.
Tény, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű „beragadt” diploma halmozódott fel az egyetemeken, amelyeket a záróvizsgázók nyelvvizsga hiányában nem tudtak átvenni. A kormány 2020-ban, majd 2021-ben visszamenőleges hatállyal nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a koronavírus-járványra hivatkozva, így tavaly szeptemberig mintegy 140 ezer oklevelet adtak ki az intézmények nyelvvizsga nélkül is.
Szakértők szerint azonban a problémákat nem a nyelvvizsga-kötelezettség okozta, így annak eltörlésével valójában nem oldanak meg semmit.
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke a közösségi oldalán fakadt ki a kormánydöntés kapcsán, szerinte ugyanis annak súlyos társadalmi üzenete van: nem fontos idegen nyelvet tanulni. A szakértő szerint a XXI. században legalább angolul kell tudnia egy diplomásnak, a magyar nyelvoktatással pedig az a legnagyobb probléma, hogy nincs egy határozott stratégia, amely leírná, milyen célokat kellene elérni a magyar lakosság idegennyelv-ismeretében.
Az Oktatási Hivatal néhány éve felmérte az iskolai nyelvoktatás és nyelvtanulás helyzetét, a 2018-ban publikált eredmények pedig nem voltak túl fényesek. A nyelvi csoportlétszámok magasak, az iskolák többségének nincs se gyakornok, se mesterpedagógus, se kutatótanár fokozatú nyelvtanára, a tanórai nyelvtanulás hatékonysága alacsony, a módszerek elavultak, az egyéb nyelvtanulási lehetőségek - szakkörök, különórák - korlátozottan elérhetőek. A kormány ezt követően idegennyelvi stratégia kidolgozásába kezdett, ami viszont azóta sem nyilvános. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez valójában azt jelenti, hogy nincs is.
– Lehetővé tették, hogy a sikeres vizsgák díját visszaigényelhessék a vizsgázók, ám szakmailag ez nem jelent előrelépést. Meghirdettek egy költséges, ám teljesen értelmetlen külföldi nyelvtanulási programot is, amit szerencsére mindmáig nem sikerült elindítani
- fogalmazott a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a program 90 milliárdos költsége egyáltalán nem térülne meg, egy kéthetes külföldi nyelvi kurzussal nem lehet fejleszteni a diákok nyelvtudását, különösen, hogy két hét után visszakerülnek az ezer sebből vérző hazai nyelvoktatási rendszerbe. A kormánynak a koronavírusjárvány miatt kellett lemondania a program megszervezését 2020-ban, 2021-ben és idén is, a mostani tervek szerint viszont jövőre tényleg megvalósítják a programot.
Rozgonyi Zoltán szerint a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelmény eltörlése nagy visszalépés, különösen ahhoz képest, hogy 2019 végéig a kormány még az egyetemi felvételihez is kötelezővé akarta tenni a középfokú nyelvvizsgát.
– Most parancsszóra megfordultak a lovon, és elkezdtek vágtatni az ellenkező irányba - fogalmazott a szakértő, aki úgy látja,
az oktatáspolitika nem tud mit kezdeni a problémákkal, ezért a felelősséget áttolták az egyetemekre.
Csák János miniszter ugyanis azt is közölte, a felsőoktatási intézményeknek kell majd biztosítani, hogy hallgatóik megfelelő nyelvi kompetenciákkal is rendelkezzenek - miközben az egyetemi nyelvoktatás Rozgonyi szerint szinte teljesen leépült az utóbbi tizenöt évben.
A szakértő úgy véli, teljes, a közoktatást és a felsőoktatást is érintő nyelvoktatási reformra lenne szükség, ehhez viszont felelős oktatáspolitikai döntések, szakemberek, felkészült nyelvtanárok kellenének, ám mindegyikből egyre kevesebb van. Az Európai Bizottság 2022-es országjelentése szerint a tanárhiány a matematika és természettudományos tárgyak mellett az idegen nyelvek területén a legégetőbb Magyarországon.
Nyelvtudásból a sereghajtók között
Az Eurostat legutóbbi - 2016-os - felmérése szerint Magyarországon a lakosság több mint fele, 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet, ennél csak Nagy-Britanniában (65,4 százalék) és Romániában (64,2 százalék) volt nagyobb azoknak az aránya, akik csak az anyanyelvükön tudtak beszélni. Az Oktatási Hivatal által végzett országos idegennyelvi mérésen 2021-ben a hatodik osztályosok 25,7 százaléka, a nyolcadikosok 29,4 százaléka nem tudott angol nyelvből “megfelelt” minősítést szerezni. A hatodikosoknál ez 15,6 százalékkal, a nyolcadikosoknál 3,8 százalékkal több sikertelen tesztet jelent a korábbi, 2019-es méréshez képest.
