felsőoktatás;diploma;nyelvvizsga;Csák János;

2022-07-30 08:30:00

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésével nem oldanak meg semmit, csak parancsszóra megfordultak a lovon

Nagy visszalépést jelent szakmai szervezetek szerint az egyébként is több problémával küzdő hazai nyelvoktatásban, hogy a kormány 2024-től megszünteti a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelményeket.

Csák János innovációs és kulturális miniszter csütörtök este, egy másfél perces Facebook-videóban jelentette be a felsőoktatási rendszer átalakításáról szóló terveket; az egyik legfontosabb változás a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése. A miniszter szerint ezzel „régóta feszítő problémát” oldanak meg.

Tény, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű „beragadt” diploma halmozódott fel az egyetemeken, amelyeket a záróvizsgázók nyelvvizsga hiányában nem tudtak átvenni. A kormány 2020-ban, majd 2021-ben visszamenőleges hatállyal nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a koronavírus-járványra hivatkozva, így tavaly szeptemberig mintegy 140 ezer oklevelet adtak ki az intézmények nyelvvizsga nélkül is.

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke a közösségi oldalán fakadt ki a kormánydöntés kapcsán, szerinte ugyanis annak súlyos társadalmi üzenete van: nem fontos idegen nyelvet tanulni. A szakértő szerint a XXI. században legalább angolul kell tudnia egy diplomásnak, a magyar nyelvoktatással pedig az a legnagyobb probléma, hogy nincs egy határozott stratégia, amely leírná, milyen célokat kellene elérni a magyar lakosság idegennyelv-ismeretében.

Az Oktatási Hivatal néhány éve felmérte az iskolai nyelvoktatás és nyelvtanulás helyzetét, a 2018-ban publikált eredmények pedig nem voltak túl fényesek. A nyelvi csoportlétszámok magasak, az iskolák többségének nincs se gyakornok, se mesterpedagógus, se kutatótanár fokozatú nyelvtanára, a tanórai nyelvtanulás hatékonysága alacsony, a módszerek elavultak, az egyéb nyelvtanulási lehetőségek - szakkörök, különórák - korlátozottan elérhetőek. A kormány ezt követően idegennyelvi stratégia kidolgozásába kezdett, ami viszont azóta sem nyilvános. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez valójában azt jelenti, hogy nincs is.

- fogalmazott a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a program 90 milliárdos költsége egyáltalán nem térülne meg, egy kéthetes külföldi nyelvi kurzussal nem lehet fejleszteni a diákok nyelvtudását, különösen, hogy két hét után visszakerülnek az ezer sebből vérző hazai nyelvoktatási rendszerbe. A kormánynak a koronavírusjárvány miatt kellett lemondania a program megszervezését 2020-ban, 2021-ben és idén is, a mostani tervek szerint viszont jövőre tényleg megvalósítják a programot.

Rozgonyi Zoltán szerint a diplomához szükséges nyelvvizsga-követelmény eltörlése nagy visszalépés, különösen ahhoz képest, hogy 2019 végéig a kormány még az egyetemi felvételihez is kötelezővé akarta tenni a középfokú nyelvvizsgát.

– Most parancsszóra megfordultak a lovon, és elkezdtek vágtatni az ellenkező irányba - fogalmazott a szakértő, aki úgy látja,

 Csák János miniszter ugyanis azt is közölte, a felsőoktatási intézményeknek kell majd biztosítani, hogy hallgatóik megfelelő nyelvi kompetenciákkal is rendelkezzenek - miközben az egyetemi nyelvoktatás Rozgonyi szerint szinte teljesen leépült az utóbbi tizenöt évben.

A szakértő úgy véli, teljes, a közoktatást és a felsőoktatást is érintő nyelvoktatási reformra lenne szükség, ehhez viszont felelős oktatáspolitikai döntések, szakemberek, felkészült nyelvtanárok kellenének, ám mindegyikből egyre kevesebb van. Az Európai Bizottság 2022-es országjelentése szerint a tanárhiány a matematika és természettudományos tárgyak mellett az idegen nyelvek területén a legégetőbb Magyarországon.