Még tavaly ősszel, a fűtési szezon kezdete előtt kiköltöztették a ferencvárosi Knézich utcai idősotthon lakóit. „Az épület kazánja ugyanis nagyon rossz állapotban volt, felújítani, megjavítani pedig nem volt érdemes, mivel a Fővárosi Közgyűlés a nyár végén döntött az ingatlan eladásáról. Az eredetileg 50 férőhelyes, régi kastélyépületben működő otthonban addigra már csak 38 idős ember élt, mindannyiuk számára Budapesten kerestek férőhelyet, mindenki több lehetséges helyszínből választhatott” – válaszolta a Népszava kérdésére Bősz Anett kulturális és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.
Mára kiderült, hogy hiába költöztették ki a lakókat, hiszen az oda tervezett kormányzati beruházást egyelőre felfüggesztették. Mindez nem az első abszurd fordulat az épületegyüttes lassan fél évtizedes kálváriájában.
Az Orbán-kormány még 2018-ban döntött úgy, hogy megvásárol egy ferencvárosi épületet a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrumnak, amelyet azután a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adtak volna. Előtte se az akkor még fideszes vezetésű kerületet, se a Tarlós István irányította fővárost nem kérdezték meg. A kormányt az sem zavarta különösképpen, hogy kiszemelt épületben működött a fővárosi Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, ahol zömében súlyos demenciával küzdőket, fekvőbetegeket ápoltak. Egyszerűen felkérték a városvezetést, hogy költöztessék át a lakókat máshová. A vételre és a gondozottak elhelyezésére összesen 952 millió forintot szánt az Orbán-kabinet. Az ingatlan értékbecslését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő rendelte meg, amely alapján nettó 486 millió forint lett volna a vételár. Ezt még a Tarlósék is kevesellték. Az új városvezetés Karácsony Gergely főpolgármesterrel az élen lázas alkudozásba kezdett az egyetemmel, amelynek végére egymilliárd forint fölé sikerült tornászni a vételárat. Az egyetem viszont sürgette az eladást, mivel minél előbb ki akarták írni a közbeszerzést.
Az épület értékesítéséről szóló előterjesztés fővárosi közgyűlési vitája azonban kínos vitába torkollt 2021 októberében. A Knézich utcai otthon férőhelyeinek kiváltására a főváros kiírt egy pályázatot, amelyre egyetlen ajánlat érkezett, egy celldömölki cégtől. Erről azonban kiderült, hogy a helyi MSZP-s alpolgármester és MSZP-s képviselő érdekeltsége. Ráadásul az egykori laktanya 100 férőhelyes idősotthonná való átalakítását nettó 1,055 milliárd forintért vállalták volna. A javaslatot a kormánypárti képviselők mellett az ellenzék is támadta. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szégyentelenül alacsonynak nevezte a kormány által a fővárosnak felajánlott lelépti díjat az 1800 négyzetméteres belső kertes régi kastélyért, főként úgy, hogy a kerület semmiféle ellentételezést nem kap, miközben csökken a kerületben amúgy is kevés zöld felületet és ellehetetlenül a parkolás. Tavaly augusztusban tértek vissza az ügyre. A főváros elállt a celldömölki üzlettől és úgy döntött, hogy a Semmelweis Egyetem által megajánlott 1,018 milliárd forintos vételárat a Gyulán lévő idősotthon bővítésére használja fel. A fővárosi kormányhivatal ugyanis még az előző városvezetésnek előírta, hogy csökkentsék az egy szobára jutó idősek számát.
„A városvezetés attól tartott, hogy úgy járhatnak az épülettel, mint a Vörösmarty és a Széchenyi térrel, a kormány végül egyetlen fillér ellentételezés nélkül elveszi az ingatlant” – enged bepillantást a döntés hátterébe Bősz Anett, akitől azt is megtudtuk, hogy a vételár azóta teljes egészében megérkezett a főváros számlájára. A gyulai idősotthon felújítására már ki is írták a kivitelezői pályázatot.
Időközben a Semmelweis Egyetem is lebonyolította a kivitelezői közbeszerzési eljárást, amelyet a kormány- és Tiborcz István közeli West Hungária Bau Kft. (WHB) nyert el nettó 29,4 milliárd forintos ajánlatával. Az egyetem mindenesetre óvatos volt, az eredményközlő hirdetményben jelezte, hogy a megvalósításra a kormánytól várnak forrást. Azután jött a háború, a válság és Lázár János építési és közlekedési miniszter, akinek javaslatára minden olyan állami finanszírozású projektet felfüggesztettek, amelynek a kivitelezése még nem kezdődött el. Ezek közé tartozik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutató központja is.
A folytatásról megkérdeztük az egyetemet, amely rögzítette: az egyetem maga vált az érintett ingatlanállomány tulajdonosává, nem volt szükség arra, hogy a magyar állam vásárolja meg azt. Az állami beruházások felfüggesztéséről szóló kormányhatározatot az egyetem megkapta, de mint írták, továbbra is kiemelt projektjüknek tekintik a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum megvalósítását, így folytatják a beruházás előkészítését. Ennek célja, hogy a Hőgyes Endre utcai egyetemi épületben, valamint a vele szomszédos, volt Schöpf-Merei kórház területén egy olyan egyetemi kampusz jöjjön létre, ami egyszerre adhat otthont a kar oktatási, kutatási és gyógyszerkészítési funkcióinak is.
Kevés a férőhely
A főváros fenntartásában jelenleg 11 idősotthon működik 17 telephelyen. Ezekben összesen 3875 férőhely van, a várólistára feliratkozottak száma meghaladja a háromezret. A várakozók száma inkább nő, mintsem csökken. Emögött részben az ápolási osztályokat érintő törvényváltozás húzódik, a hozzátartozók nem tudják, hogy meddig maradhatnak a kórházakban idős rokonaik és keresik az alternatív megoldási lehetőségeket – mondta Bősz Anett főpolgármester-helyettes. A főváros folyamatosan kutat a férőhelybővítési megoldások után, de a szükséges források híján egyelőre ezek tervek maradnak.
