Közép-Európa nagy változáson megy keresztül. Folyamatosan tűnnek le a színről a populista politikusok, s olyan, Nyugaton is szívesen látott személyiségek kerülnek fontos szerepkörbe, mint Szlovákiában Zuzana Caputová elnök, Csehországban Petr Pavel múlt szombaton megválasztott államfő. Az őszi parlamenti választáson Lengyelországban is esély van a gyökeres belpolitikai fordulatra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a populista veszély megszűnt a régióban, a szeptemberi szlovák előrehozott parlamenti választáson félő, hogy visszatér a hatalomba a rossz emlékű Robert Fico.
Ettől függetlenül tény, Orbán Viktor folyamatosan veszíti el szövetségeseit térségünkben, már nem szívesen látott vendég sem Prágában, sem Pozsonyban. Egyvalakire számíthat már csak, Zoran Milanovic személyében, aki oroszbarát, ukránellenes kijelentéseket tesz, sőt a napokban még komoly feltűnést keltve azt is állította, Szerbiától elvették Koszovót, ami meglehetősen meglepő megjegyzés a horvát köztársasági elnök részéről. Egyúttal azt is mondta, Ukrajna nem szerezheti vissza a Krím félszigetet, illetve azt, hogy ellenzi a fegyverek küldését Ukrajnának.
Korábban aligha gondolta volna bárki is, hogy egyszer majd a horvát elnök lesz a magyar kormányfő utolsó szövetségese. Horvát miniszterelnökként, 2011-2016 között, meglehetősen távolságtartóan viszonyult a magyar kormányfőhöz. 2015 októberében Orbán úgy fogalmazott, hogy Milanovicra „a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot”. Persze Milanovicot sem kellett félteni, 2015 októberében még Európa vakbelének minősítette Magyarországot.
Jó szövetségese lehetne, de csak egy bohócnak tartja Orbán ViktortA 2020 elején megválasztott elnökként Zoran Milanovic aztán igazi populistává vált, a szociáldemokrata értékek ma már nyomokban sem fedezhetőek fel nála, inkább a jobboldali populizmus jellemző rá, s folyamatosan Andrej Plenkovic miniszterelnökkel hadakozik. Bár Bosznia kérdésében is egyre közelebb kerül egymáshoz Orbán és Milanovic, - mindketten a szeparatista boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szekerét tolják – idő kellett, míg egymásra találtak, hiszen a horvát elnök még 2021-ben is bohócnak nevezte a magyar miniszterelnököt.
2022 nyarán változott meg látványosan kettejük viszonya, amikor augusztusban együtt vacsoráztak egy étteremben a Pakleni-szigeten. Nem egészen két hete pedig már a magyar kormány nagy barátjaként lépett fel Milanovic budapesti vizitje során, elítélve az Európai Bizottságot, amely „forrásmegvonással bünteti Budapestet”.
Orbán Viktor a horvát elnökkel vacsorázott, úgy tűnik, nem Magyarországon töltötte a nemzeti ünnepetMilanovic szerdán valamelyest enyhített hétfői kijelentésén, mint mondta, Szerbiának el kell ismernie Koszovó önállóságát. Ekkor azonban már késő volt, Szerbiában ekkorra már nagyon felkapták Milanovic kijelentését, amit Ivica Dacic külügyminiszter üdvözlendőnek tartott. Nem meglepő módon szerb elemzők is egyetértettek a horvát elnökkel, a Danasnak nyilatkozó Dragomir Andjelkovic szerint a horvát elnök „igazat mondott”, Koszovót „a NATO Szerbia elleni agressziója nyomán szállták meg”. Szerinte Belgrád számára nagy jelentősége van, hogy egy NATO és egy EU tagállam elnöke veszi a bátorságot és nyíltan kimondja: „Koszovót elvették Szerbiától”.
Más szakértők már nem voltak ennyire lelkesek. Davor Gjenero politikai elemző, az Al-Jazeera szarajevói munkatársa úgy fogalmazott, hogy a Vlagyimir Putyin totalitárius rendszerével szembeni elköteleződés miatt egyre „szorosabb a kényszerzubbony” Zoran Milanovicon. Az a kijelentés, hogy Koszovót „elrabolták” Szerbiától, egyenesen sérti a horvát külpolitika folytonosságát már csak azért is, mert Horvátország tanúként segítette Koszovót a Hágai Nemzetközi Bíróságon folytatott eljárásban. Vladimir Filipovic, a horvátországi Libertas Egyetem professzora szerint Milanovic az utolsó, aki megkérdőjelezheti a volt Jugoszlávia egyes tagjainak önállóságát. Ez a nyilatkozat nem javítja sem a horvát-koszovói, sem a horvát-szerb viszonyt. Úgy véli, Milanovic csak Plenkovicnak akart odaszúrni. Ivan Rimac horvát politológus a Vecernji List zágrábi napilapban úgy vélte, Milanovic átvette Moszkva stratégiai üzeneteit és közel áll a néhai jugoszláv elnök, Slobodan Milosevic retorikájához. Rimac rámutatott, ezek a kijelentések nagyon károsak Horvátországra nézve és azt jelzik, a horvát elnök teljesen elvesztette az önkontrollt. Hroje Klasic horvát történész megjegyezte: ahelyett, hogy Milanovic saját országát képviselné külföldön és nemzetközi problémákat vitatna meg más államfőkkel, az újságírókkal veszekszik hazájában.
Vélekedések szerint Milanovic egyetlen célja, hogy felhívja magára a figyelmet és jó pozícióból várja az elnökválasztás év végén esedékes első fordulóját. Ha tényleg ez a stratégiája, ez sikeresnek mondható, hiszen egyelőre ő vezeti a potenciális elnökjelöltek népszerűségi listáját. Horvát szakértők szerint Milanovicot sosem az ideológia érdekelte, hanem csakis a népszerűség. Sosem volt meggyőződéses szociáldemokrata, ez csak egykor a kormányfői tisztség megszerzését tette lehetővé számára. Elnökként viszont felismerte, hogy a jobbszélen van egy űr, amit betölthet.
Gyökeres fordulat az elnöki retorikában
Hogy Petr Pavelnek a cseh elnökválasztás második fordulójában aratott győzelme mekkora változást jelent a cseh államfői diplomáciájában, egyik első lépése is jelzi: telefonon beszélt Caj Jing-ven tajvani elnökkel és – mint mondta – Prága és Tajpej is osztják a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok értékeit. Lépését sértődéssel vette tudomásuk Peking, a kínai külügyminisztérium szóvivője az ország ügyeibe való beavatkozással vádolta, mire Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, lehetőleg Kína ne szóljon bele a cseh ügyekbe.
Milos Zeman esetében fel se merült volna, hogy a tajvani elnökkel a demokráciáról beszéljen. A márciusban leköszönő cseh elnök 2014-ben csodálattal beszélt Kínáról, mint fogalmazott, meg kell tanulni Pekingtől, miként lehet „stabilizálni a társadalmat”. Később is erősen Kína-barát kijelentésekkel vétette észre magát, tavaly év elején bírálta a kínai téli olimpia diplomáciai bojkottját, idén év elején pedig a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott internetes megbeszélésein az kínai új selyemút programot korunk egyik legjelentősebb vállalkozásának nevezte. Zeman emellett számos oroszbarát kijelentést is tett, de e tekintetben az Ukrajna elleni orosz agresszió után változott a retorikája.
