A Federal Reserve (Fed) szerdán 0,25 százalékponttal emelte meg az irányadó kamatot, az intézmény egy éven belül immár nyolcadszor szorított a vállalkozások, egyének pénzhez jutásának feltételein. A mostani, az előbbieknél kisebb lépésre az infláció érdemi enyhülése adott lehetőséget. A piacok üdvözölték a döntést, elemzők viszont biztosak benne, további szigorítás várható az év folyamán. Nem a minden áron való növekedés, inkább a munkaerőpiac egyensúlya a megfogalmazott cél, a gazdaság „finomhangolásával”, azaz a potenciáltól kismértékben elmaradó növekedéssel, az infláció a 2 százalékot közelítő pályára állítható.
A Fed irányadó kamatát most 4,5 és 4,75 százalék közötti sávban határozták meg, az egy évvel ezelőtti nullához képest. A Fed által preferált inflációs index decemberben 5 százalék volt, a júniusi közel 7 százalékos csúcshoz képest. A tengeren túli munkaerőpiac kiegyensúlyozódásának bizonyítékai amúgy továbbra sem meggyőzőek, a munkanélküli segélyek iránti igények visszafogottak, a munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, mint fél évszázada volt. Decemberben nőtt az álláshelyek száma, és egy munkanélküli 1,9 állás között válogathat.
A részvényárfolyamok tanúsága szerint a Wall Street üdvözölte a Fed lépését, de egyúttal azt is jelezte, a befektetők bíznak az idei kamattrend-fordításban, a piac legkeresettebb papírjainak értékalakulását tükröző S&P 500 index 1 százalékkal bőtt. A New York-i tőzsdén forgó részvények árfolyama egyébként több, mint 7 százalékkal emelkedett ebben az esztendőben. A tízéves kincstárjegy hozama 3,513 százalékra esett az előző napi 3,550-ről, a kétéves kötvényhozam 4,259-ről 4,211 százalékra csökkent. A januári közel 0,19 százalékpontos hozamcsökkenés a legnagyobb havi visszaesés azóta, hogy a Covid-19 2020 márciusában megrázta a piacokat.
A Fed egyébként jelezte, hogy folytatja a kincstárjegyek, jelzálog-fedezetű értékpapírok állományának csökkentését.
Az Európai Központi Bank mára várt 50 százalékpontos szigorítása javuló környezetben éri a piac szereplőit. Immár két hónapja csökken az eurózónában az infláció, és a recesszió fenyegetése is enyhült, az év utolsó negyedében, nem remélt, 0,1 százalékos gazdasági bővülést jelzett a mérleg. Az emeléssel a betéti kamat 2,5 százalékra nő, ezzel párhuzamosan a központi bank március és június közötti időszakra tervezett, vállalatokat segítő eszközvásárlási programját is visszafogja 60 milliárd euróval. Elemzők márciusra újabb, hasonló mértékű kamatemelésre számítanak, ugyanakkor úgy vélik, az EKB elnöke, Christine Lagarde az év vége, de legkésőbb jövő év elején megkezdi a kamatgyeplő lazítását.
A Bank of England kényesebb helyzetből indult, igaz a hosszabbtávon mélyülő recessziótól való félelmet itt is enyhítette, hogy a GDP novemberben, ha hajszállal is, de növekedett. A hét elején azonban az IMF csökkentette a szigetország növekedési kilátásait, elemzése szerint 0,6 százalékos lesz a visszaesés 2023.-ban. Besorolásában az Egyesült Királyság Oroszországtól is elmaradó gazdasági bővüléssel az utolsó a világrangsorban. A várható 50 bázispontos kamatszigorítás nyomán 4 százalék lesz az irányadó ráta.
Az amerikai piacok után elindultak az európai tőzsdék is, Frankfurttól Párizson át emelkedtek a részvényárak, és a hazai tőzsdeindex is pozitív tartományban járt. A forint egyelőre állja a sarat, átmeneti gyengülés után az euró árfolyama több hónapos rekordszinten 388 környékén mozgott, kérdés, hogy a kamatversenyben mennyire izmosodik a dollár és az euró a közeli napokban. A dollár egyelőre vesztésre áll az euróval szemben, csütörtökön 1 euró 1,1 dollárt ért a pénzpiacokon.