terrorveszély;turizmus;főkonzulátus;Nyugat;Törökország;figyelmeztetés;Korán;égetés;bezárások;

Az ankaraiak nem félnek terrortámadástól, a fővárosban hosszú sorokban várakoznak olcsó önkormányzati húsért a piacon

- Törökország szerint pszichológiai hadviselés, hogy a Nyugat terrorveszélyre figyelmezteti az oda utazókat

A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön Ankarában pszichológiai hadviselésnek nevezte azt, hogy a napokban az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, és ezt követően több európai ország ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát. Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország ankarai nagykövetét.

A csatorna beszámolója szerint a török illetékesek közölték az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország vezető diplomatáival, hogy szerintük a külképviseletek „egyidejű megmozdulása nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja”. A minisztérium szerint elvárják a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködjenek a biztonsági szervekkel. A belügyminiszter a történtekkel kapcsolatban az idegenforgalmi tárca adatait ismertette, amelyek szerint 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

Süleyman Soylu jelezte, hogy 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek. Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője a Twitteren felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait, mert „Törökország biztonságos ország”. Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én kérte arra a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől, majd három nappal később már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges támadási célpontokként. Az amerikai példát követő külképviseletek annak hatására zárták be ideiglenesen isztambuli főkonzulátusaikat, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Utoljára tavaly november 13-án történt terrortámadás, amelyben hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek Isztambul sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

Az orosz elnök újra megpendítette atomfegyver bevetésének a lehetőségét, a parancsára csaknem egy éve megtámadott országot pedig „állítólagos Ukrajnának” nevezte.