Először mondta ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök, hogy a Svédországgal kialakult konfliktus miatt nem hagyná jóvá az skandináv állam NATO-csatlakozási kérelmét, Finnországét ellenben igen. Erről néhány nappal azt követően ejtett szót, hogy felfüggesztette a tárgyalásokat a két északi országgal - írja a The Guardian.
A lap felidézi, hogy Törökországon kívül továbbra is Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amelynek parlamentje még nem ratifikálta a két pályázatot, hozzátéve, Magyarország esetében ez várhatóan februárban fog megtörténni.
„Ha szükséges, más választ is adhatunk Finnországgal kapcsolatban. Svédország meg fog döbbenni, amikor más választ adunk Finnországnak”
- jelentette ki a török elnök.
Erdoğan egyúttal megismételte korábbi követeléseit, vagyis, hogy Svédország adja ki azokat a személyeket, akiket Ankara azzal vádol, hogy kurd fegyveresekkel vannak kapcsolatban.
A The Guardian megjegyzi, hogy Svédország helyzete abból a szempontból is nehezebb, mint Finnországé, hogy a kurd diaszpóra nagyobb, és noha mindkét északi ország számos engedményt tett már, a viszony ismét elmérgesedett azóta, hogy a svéd hatóságok engedélyezték azt a demonstrációt, amelyen egy szélsőjobboldali tüntető Koránt égetett a török nagykövetség előtt. De a svédek nem emeltek vádat az ellen a kurd támogatói csoport ellen sem, amely egy török elnökről készült bábut lógatott fel a stockholmi bíróság előtt.
A finn külügyminiszter szerint országa kénytelen lehet fontolóra venni a NATO-csatlakozást a svédek nélkülA stockholmi Korán-égetés miatt a török elnök bezárná a NATO-kapuját Svédország előtt