Vasárnap újabb brüsszeli szankció lépett életbe, amely megtiltja orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek – például benzin vagy dízel – behozatalát, illetve tagállamok közötti továbbértékesítését – tartotta szükségesnek szombaton felhívni a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium (EM). A nyersolajbehozatali tilalom már december elején hatályba lépett – teszik hozzá.
Mindazonáltal Magyarország számára a kormány átmeneti mentességet vívott ki: így nálunk változatlanul feldolgozhatók és belföldön forgalmazhatók orosz eredetű termékek – hívják fel a figyelmet. (Az átmenetiségnek egyébként nincs határideje.) Más államokba viszont csak nem orosz kőolajból készült termékek szállíthatók – szögezik le. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba - így Magyarországra - szállít, amit a jövőben csak nem orosz eredetű termékekkel tehet meg – forgalmaznak. E megállapításokat ugyanakkor a Mol szakértőinek két héttel ezelőtti, a kormányt egyébként nem bíráló, sőt a teljes körű együttműködést hangsúlyozó szavai részben cáfolni, de legalábbis erősen árnyalni látszanak. Utóbbiak szerint a kormány és a Mol illetékesei Brüsszelben a most életbe lépő tilalom „tisztázó” megbeszélései során arra jutottak, hogy a két finomító az általuk évente feldolgozott nem orosz nyersolaj arányában változatlanul szállíthat külföldre. A (zömmel a hazai piacot kiszolgáló) százhalombattai finomító a rá mostantól vonatkozó korlátozásnak különösebb beruházások nélkül eleget tesz. A nagyobb arányú átalakítást igénylő pozsonyi finomító ugyanakkor a külpiacának zömét alkotó cseh irányba idén december 5-ig felmentést kapott az orosz eredetű termékek kiviteli tilalma alól. Bár Magyarországra az üzemanyagársapka idején érkezett orosz eredetű szlovák dízel, a hatósági árak eltörlése óta a kétoldalú kereskedelem kisebb forgalmú terméktípusokra szűkül. Ezek kétoldalú kereskedelme a „tisztázott” feltételek mentén, szintén zavartalan – közölték a molosok.
A tárca közleményében – igen óvatosan – úgy fogalmaz, hogy „a most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei hosszabb távon Magyarországra is hathatnak”. Európa egészét tekintve ugyanis az uniós intézkedés mégis csak okozhat dízelhiányt és -drágulást, mivel a termékszükséglet felét orosz forrásból biztosították. (Eme állítást az S&P Global minapi szakcikke is cáfolja. Eszerint az EU külső dízeligényének orosz aránya a háború előtti 46 százalékról mostanra 27 százalékig esett, de Szaúd-Arábia már bejelentkezett a pótlásra.) Bár a molos szakértők az EU egészének várható dízelforgalmi zavarát megerősítették, térségünk ellátását biztosnak nevezték.
Az EM szerint Brüsszelben „felmerül” a nukleáris és a gázbehozatali korlátozás is. A nukleáris szankciókat ugyanakkor egyelőre a csak véleményezési joggal rendelkező Európai Parlament vetette fel, az orosz gázbehozatal fékezése pedig már csak azért sem merül fel, mert Putyin maga zárta el a legtöbb európai ország gázcsapját. Az EM mindenesetre, a kormánypropaganda állításait ismételve, úgy véli, Brüsszelnek a szankcionálás helyett a „béketeremtésre” kellene összpontosítania.
Az önálló energiaügyi tárca tavaly év végi megalapításától, illetve az élére Mol-közelből érkező Lantos Csaba kinevezésétől sokan a témát illető szakszerűség kormányon belüli javulását remélték.
