Nem volt gazdag a tavalyi karácsony, pláne, ami az élelmiszerfogyasztást illeti. A KSH hétfőn közölt adatai szerint az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben tavaly decemberben 8,3 százalékkal kevesebb árucikket pakoltak a kosaraikba az emberek, mint egy évvel korábban. Mindezért azonban csaknem 165 milliárd forinttal többet – az előző évi 672,6 milliárd után 837,1 milliárd forintot – fizettek ki. Ennek oka, hogy a tavalyi év utolsó hónapjában az általános infláció immár 24,5 százalékra ugrott, az élelmiszerekért pedig 44,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
A karácsonyi ajándékvásárlási szezon ellenére enyhén - 0,4 százalékkal - visszaestek az eladások a nem élelmiszerüzletekben is. Az emberek spórolási szándékát jól jelzi, hogy ezen belül a használt üzletek értékesítése viszont 35 százalékkal ugrott meg. Az ünnepi szezonban jellemzően jól pörgő internetes kiskereskedelmi forgalom viszont 7,1 százalékkal csökkent.
A benzinárstop december eleji kivezetése miatt eközben már az üzemanyagforgalom sem tudta a korábbiakhoz hasonló mértékben szépíteni az összképet. A benzinkutakon ugyanis már csupán 1,3 százalékos volt a forgalomnövekedés decemberben - szemben a korábbi hónapok 20-28 százalékos ugrásaival. A kiskereskedelemi szektor így összességében - az elemzői várakozásokat alulmúlva - rendkívül gyenge eredménnyel zárta a tavalyi évet. A nyers adatok alapján 4,8, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,9 százalékkal csökkent decemberben az üzletekben az értékesítés volumene, azaz az eladott árucikkek mennyisége. Ilyesmire két éve nem volt példa a kiskereskedelemben Magyarországon. Az emberek mégis jóval több pénzt hagytak ott a boltok pénztáraiban: a forintban mért forgalom ugyanis 1 475 milliárdról 1765 milliárd forintra nőtt. A kiskereskedelmi üzletek forgalma egyébként az Európai Unióban is visszaesett tavaly decemberben, de kevésbé, mint hazánkban: az Eurostat 2,5 százalékos éves mínuszt mért összességében, az élelmiszerüzletekben pedig 6,6 százalékos csökkenést.
Korábban kiszivárogtak a KSH adatok
A KSH által hétfőn reggel közölt kiskereskedelmi adatok hajszálpontosan megegyeznek a Makronóm Intézet szombati közleményében szereplő adatokkal – írja a Portfolió, amely szerint ilyen szintű kiszivárgás példátlan a magyar statisztika történelmében. A gazdasági portálhoz szombaton érkezett egy e-mail, amelyben a Makronóm kommunikációs cége a figyelmükbe ajánlotta az intézet makroelemzési vezetőjének a „friss KSH kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szakmai kommentárját”. A levélben szereplő adatok olyan „frissek” voltak, hogy a közvélemény és a média még nem is ismerhette volna azokat, hiszen az – időnként akár piacmozgató jelleggel bíró - adatokat legfeljebb a kormányzati szervek egy szűk köre ismerheti meg a KSH hivatalos – ez esetben hétfő 8:30-as - publikálása előtt. A Portfolió szerint egyelőre nem világos, miként történhetett ilyen eset, és hogy rendszeres gyakorlatról van-e szó, de nemigen akad példa arra, hogy egy magánvállalkozás előbb juthat hozzá fontos gazdasági adatokhoz. Az egyidejű tájékoztatás a statisztikai hivatalok egyik fontos alapelve szerte a világon, a hitelességük egyik alapköve. A kiszivárgó adatokon ugyanis igen sokat lehet keresni, amennyiben azok piaci árfolyamokat mozgatnak. Hétfőn a KSH közleményben reagált a történtekre, amelyben ígérik: az embargó szabályainak súlyos megsértését kivizsgálják és megteszik a szükséges intézkedéseket. Jelezték: a reggel 8:30-kor megjelenő gyorstájékoztatót a megelőző munkanap délután 17:00 órakor kaphatják meg az érintett állami vezetők, a hírgynökségek és szerkesztőségek pedig aznap 30 perccel korábban. Az előzetes hozzáférés mind az állami szervezetek, mind a sajtó esetében az embargó szabályainak betartásáról szóló nyilatkozathoz kötött, miszerint a hivatalos közzétételt megelőzően az adatok nem hozhatók nyilvánosságra, illetve nem továbbíthatók harmadik személy részére. A KSH közölte azt is: az embargós előzetes hozzáférés gyakorlatának több évtizedes történetében az embargó megsértése soha nem fordult elő.
Az extrém inflációs környezetben a háztartások egyre jelentősebb mértékben fogják vissza az élelmiszerre fordított kiadásaikat, a vásárlóerő csökkenése már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban.
Bármilyen területre specializálódott üzletet nézünk, mindenhol számottevő visszaesést tapasztalhatunk – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. A használtcikkek forgalma ugyanakkor havi összevetésben is 31 százalékkal nőtt. Ezek az üzletek válság idején népszerűek a jobb ár-érték arány miatt. Úgy tűnik, a tavalyi karácsonyi szezonban még nagyobb népszerűségnek örvendett ez a szegmens – fogalmazott. Hozzátette: az üzemanyagtöltő állomások forgalma eközben az ársapka kivezetése miatt drasztikusan, 18,4 százalékkal visszaesett novemberhez képest.
Virovácz Péter úgy véli: a következő hónapokban aligha várhatunk érdemi változást, az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű kereskedelem tovább szűkülhet.
Olcsóbb lesz a vaj az ALDI-ban
Hétfőtől 20 százalékkal csökkentette legnépszerűbb vajainak árát az ALDI; a cég tartós ármérséklést ígér. Közleményük szerint az utóbbi napokban jelentős változás ment végbe a nemzetközi tejpiacon: a nagyobb mennyiségben előállított nyerstej miatt megnőtt a kínálat, ami a nyerstej árának csökkenéséhez vezetett. Eközben januárban számos beszállítói szerződés lejárt. Az ALDI Magyarország alacsonyabb beszerzési árakat ért el, így hétfő óta a 82 százalékos két fajta saját márkás vaj 1199 forint helyett 959 forintba kerül. A magyar beszerzésű, 60 százalékos zsírtartalmú, 100 grammos szintén saját márkás vajért pedig 479 forint helyett 383 forintot kérnek. Ez a három saját márkás termék adja az áruházlánc teljes vajforgalmának több mint felét.