A készülő új beruházási törvénnyel nem csak az irányítást venné át Lázár János tárcája, hanem egy időre magát az ingatlant is

Itt egy új gazdasági béklyó, újabb kínos részletek derültek ki az építési minisztérium által készített beruházási törvényről.

A cél elvileg az állami és önkormányzati projektek hatékonyságának növelése, az egyszereplős közbeszerzések felszámolása és az elszálló építőipari árak visszafogása lenne. Az állami beruházási rendszer „új alapokra helyezése” közben azonban a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium nem csupán döntene a részben vagy egészében uniós, illetve állami támogatásból megvalósuló projektekről és irányítaná a megvalósítást, beleértve az építészeti tervek megrendelését, elbírálását, a kivitelezők kiválasztását és magát a lebonyolítást – miközben mindebből szinte teljesen kizárja az érintett önkormányzatokat –, de még az ingatlanukat is lenyúlná az építkezés idejére.

„Kedvezményezett helyett kiszolgáltatott szereplővé silányítaná az önkormányzatokat a fele részben állami, illetve uniós forrásból megvalósuló projektek esetében a beruházások rendjéről szóló új törvénytervezet. Ez az önkormányzatok gazdasági béklyójának egy újabb eleme” – állítja Kiss Ambrus.

Az építési beruházásokhoz szükséges ingatlanok elvonásának lehetővé tétele erősen sérti az önkormányzatok Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jogát. Ráadásul betarthatatlan – magyarázza Kiss Ambrus, aki példát is hoz a törvénnyel teremtődő kaotikus viszonyokra.

„Ha a Blaha Lujza tér felújításához a kormány 60 százalékban hozzájárult volna – a valóságban nem adott ennyit –, akkor a fővárostól kérhette volna a kivitelezés előtt a tér tulajdonjogának átadását. Ha a városvezetés nemet mondott volna, akkor kisajátíthatta volna, de akkor kártalanítani kellett volna az önkormányzatot. A tegnap enyém, ma tiéd, holnap ismét az enyém helyzet rendkívül sok időhúzó jogi aktussal és bizonytalansággal járna” – összegez a főpolgármester-helyettes.

„A beruházási törvény tervezete a hatályos szabályozáshoz képest tovább rombolja az önkormányzatiság lényegét. Különösen sérelmes a beruházással érintett ingatlanok tulajdonjogának elvonása” – mutat rá Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Azt pedig egyenesen vállalhatatlannak tartja, hogy a megvalósítás idejére elvett ingatlant a projekt lezárása előtt adják vissza az önkormányzatnak, hiszen ebben az esetben a beruházás irányításából kizárt polgármesternek kellene aláírni a számlákat és vállalni a felelősséget olyan tervekért és kivitelezésért, amelybe semmi beleszólása nem volt, sőt még a munkaterületről is kizárták. Ha a minisztérium akar magának mindent, akkor vegye magára a teljes felelősséget is – összegez Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere.

A TÖOSZ egyébként indokoltnak tartja az állami beruházások rendjének szabályozását. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy ez egyetlen minisztérium feladatkörébe tartozzon. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy ezzel a törvénnyel gyakorlatilag megszűnnének az önkormányzati építési beruházások, mivel nincs – és az önkormányzatok forráshiányos helyzete miatt nem is várható, hogy lesz – olyan önkormányzati építési beruházás Magyarországon, ahol a beruházás becsült értékének felét ne haladná meg a felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot is megkerestük, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.