A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki – mondja az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdése.
Kérdés: mi a háborús helyzet, ill. a veszélyhelyzet? Mert attól, hogy beleteszik az Alaptörvénybe, még nem áll elő, ha egyébként ennek nincsenek meg a jogi feltételei. Márpedig semmilyen jogi paramétert nem határoztak meg, amely alapján tényszerűen megállapítható lenne, mi a háborús veszélyhelyzet és mikor áll fenn.
Önmagában ugyanis attól nem lesz valami alkotmányos norma, hogy beleírják az Alkotmányba. Egységes, koherens, összefüggő, egymásra épülő, zárt szabályrendszer szükséges, ami az Alaptörvényre nem igaz. Az Alkotmány a mindenkori hatalom korlátját kell, hogy képezze a fékek és ellensúlyok keretében. Az Alaptörvénybe nem épülhetnek be annak egységét megbontó, belső ellentmondást keletkeztető módosítások, mert koherenciazavart idéznek elő és ezáltal közjogi érvénytelenséget jelentenek. (Ha rögzítenék, hogy a lopás alkotmányos alapjog, akkor a lopás jogszerűvé válna?)
A háborús veszélyhelyzet alkotmányjogilag egyszerűen értelmezhetetlen. Ahhoz nem elég, hogy a szomszédos országban háború zajlik, hiszen akkor Ukrajna összes többi szomszédos országában is fennállna ugyanez. Sőt még az agresszor Oroszországban sincs ilyen veszélyhelyzet.
Az Alaptörvényt viszont úgy módosították, hogy egy szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófa esetén is lehet veszélyhelyzet: tehát akkor is, ha Ausztriában mondjuk lavinaomlás lenne. A járványveszélyt is úgy hirdették ki, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri ezt a terminológiát. Azt sem határozza meg semmilyen jogszabály konkrétan, definiáltan, hogy mi a háború. Politikailag, történelmileg meg lehet határozni, de pontos jogi terminológiája nincs.
És ha jogilag nem tudjuk meghatározni a háború fogalmát, akkor mi alapján áll fenn annak veszélyhelyzete? Hiszen minket közvetlenül nem is érint, legalábbis semmivel sem igazolta a kormány, hogy az Ukrajnában zajló eseményeknek milyen közvetlen és kifejezett hatásuk van Magyarországra. Viszont ha mindez érintene minket, életbe lépne a NATO V. cikkelye.
Tehát ha nem igazolható jogilag, hogy háború, illetve háborús veszélyhelyzet áll fenn, akkor minden olyan lépés, intézkedés megkérdőjelezhető és kétségbe vonható, amit erre hivatkozva tesznek meg.
Mindez ráadásul az Alaptörvény előírásaival is szembemegy. Bár az 53. cikk (1) bekezdése alapján a kormány különleges jogrendben alkothat olyan rendeletet, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. De ha valós veszélyhelyzet lenne, ez alapján a kormány kizárólag csak a veszélyhelyzet elhárítására kaphatna jogszerű felhatalmazást. Nem bármire. A rendeleti kormányzás általánosan, korlátok nélkül semmilyen más ténykedésre, intézkedésre nem terjedhet ki. Alkotmányos jogokat kormányrendelettel nem lehet elvonni, korlátozni, csorbítani. Olyan intézkedéseket és döntéseket nem hozhatnak, amelyeknek semmi közük sincs az adott (vélelmezett) veszélyhelyzethez: gondolunk itt a pedagógusok sztrájkjogának elvonására vagy költségvetés készítésére.
Ráadásul önmaguknak is ellentmondanak. Egy kormányrendelet szerint: az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a honvédség jogállásáról szóló törvénytől eltérően, az állomány tagjainak szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető. Hogy jól értsük: a háborús veszélyhelyzet égisze alatt leépítik és lefejezik a hadsereget. Ez fából vaskarika, viszont egyúttal azt is igazolja, hogy valójában nincs háborús veszélyhelyzet.
Mindezek ellen az Alkotmánybíróságnak lenne joga hivatalból fellépni, mivel a kormány túllépte alkotmányos jogait. A különleges jogrendek esetére szóló szabályozás szerint az eredeti állapotnak alkotmányos módon visszaállíthatónak kell lennie, ezért csak olyan mértékű hatalomkoncentráció jöhet(ne) létre, mely az adott veszélyhelyzet megoldásához feltétlenül szükséges. Ukrajnában, ahol nem veszélyhelyzet van, hanem kifejezetten háború, ténylegesen működik az ukrán parlament. Nálunk háború nélkül is mellőzik.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
