„A Várkapitányság munkatársai az előzetes terveknek megfelelően, a korábbi kormánydöntés szerinti keretösszeg felhasználásával haladnak előre a Citadella megújításával” – válaszolta a Népszava kérdésére a Várkapitányság. Vagyis miközben Lázár János építési miniszter sűrű fésűvel ritkítja az állami beruházásokat (lásd keretes írásunkat), akadnak nyertesek is.
A beruházás töretlen lendületét jelzi az is, hogy januárban lehívták a 2021 elején aláírt két NER közeli vállalkozó – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt. – konzorciumával aláírt 14 milliárdos vállalkozói keretszerződés harmadik részét is 8,5 milliárd forint értékben. A Gellért-hegy tetejére épült erőd rekonstrukciójára összesen 20 milliárdot szánt az Orbán-kormány.
Jut belőle valamivel több mint 100 millió forint Magyarország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogójára, amelyet 36 méteres árbócrúd tart majd a belső udvar közepén.
A Citadella-beruházásra egy külön céget is létrehoztak. A Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. egyik vezetője Kenéz Flóra: az egykori modellnek semmiféle cégvezetői, illetve nagyberuházások lebonyolítására vonatkozó tapasztalata nem volt. A másik vezető Finta Sándor volt budapesti főépítész, akinek fő feladata a Magyar Szabadságharcosok Múzeumának építészeti megvalósítása. A kiállítóhely átadását első körben 2023 őszére tervezték. A céginformációs adatok szerint Finta jogviszonya is addig, szeptember végéig tart, de addig meg nagyon sok mindent kellene elvégezni.
Túl vannak a terület állapotfelmérésén és átfogó régészeti kutatásán, illetve elkészült a több ezer négyzetméternyi erődfal teljes belső vonalát követő vízelvezető rendszer, az erőd keleti falának, az ágyútorony belső homlokzatának és a lődomb rézsűinek tisztítása, javítása és konzerválása. A fejlesztés következő szakaszában megkezdődik az erődfalak átvágása, a rondella új funkciók szerinti kialakítása és a szükséges szerkezetépítési munka.
A Várkapitányság külön hangsúlyozta, hogy másfélszeresére, 20 ezer négyzetméterre nő a zöldfelületet, amelynek csaknem harmadát az erődfalon belülre tervezett új közpark teszi ki tóval, kilátóteraszokkal, kávézóval.
Új átjárókat vágnak az erődön, hogy nyitottabb, szabadabb és természetközelibb legyen a mai igényeknek megfelelően. De az igazi attrakció a nyugati ágyútoronyban kialakítandó múzeum lesz, amelyben „a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos és inspiráló kiállítás várja majd a látogatókat”. De ezt csak a projekt legvégén rendezik be, ugyanis az ágyútorony megújítása a második ütemhez tartozik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már tavaly azt mondta, hogy a múzeum 2024-ben nyithat meg.
A szomszédos gellérthegyi sikló-beruházás nem tartozik a Várkapitánysághoz, de a támogatják a Citadella gyalogos és a környezetkímélő megközelítését célzó beruházást. A sikló-projekt előkészítésére egy korábbi kormányrendelet 1,5 milliárdot adott a Budapest Fejlesztési Központnak (BFK), amelynek egy beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és megvalósíthatósági tanulmányt kellett volna készíttetnie. A dokumentáció azonban már soha nem készül el, mivel Lázár János időközben beszántotta a BFK-t. (A projekt ugyanakkor eddig egyetlen építési minisztérium által közreadott törölt projekteket tartalmazó listáján se szerepelt.) A siklót egyébként is a főváros és a magáncég alkotta projektcég építette volna. Csakhogy a fővárosi önkormányzat 2022 februárjában felmondta a projekt megvalósítását célzó 2009-es szerződést, mire a beruházást továbbra megvalósítani kívánó Gellérthegyi Sikló Kft. beperelte a várost. A cég álláspontja szerint az önkormányzat érdekmúlásra hivatkozó elállása a szerződéstől jogellenes, a kontraktus továbbra is hatályos. A per azóta is folyik. Mindez nem szegte kedvét a magánberuházóknak. Idén januárban új környezetvédelmi engedélyezési eljárást indítottak. Holott 2021-ben már kiadták az engedélyt, ami elméletileg 2031. november végéig érvényes. De a fővárosi mellett a budavári önkormányzat is nehezményezte, hogy a döntés előtt meg sem kérdezték őket. A főváros egyik szerződésbontási indoka éppen az volt, hogy a projekt megvalósítása túl sok fa kivágásával járna. Minderről a céget is megkérdeztük, de nem válaszoltak.
Tiltott, tűrt, támogatott projektek
Forráshiány miatt felfüggesztették az Új Nemzeti Galéria engedélyezési eljárását és egyelőre jegelik a 2015-ben bezárt közlekedési múzeum építési projektjét is, ahogy áll az Iparművészeti Múzeum felújítása is. A soha meg nem épülő diákvárossal átellenben épülő Nemzeti Atlétikai Központ egyébként sem soványka büdzséjét viszont decemberben megtoldották 20 milliárd forinttal, így a keretösszeg már meghaladja a 260 milliárd forintot. De jut a szabadtéri edzőpályák megvalósítására is extra 6,8 milliárd. A stadionból szabad szemmel is látható ráckevei Duna-ág revitalizációja is maradt a listán, de a kissé távolabbi csepeli közpark már nem. A tárcavezető a Városmajor megújítása mellett törölte a gellérthegyi közpark beruházást is, de a Citadella 20 milliárdos átépítése töretlenül folytatódhat.