A hatósági üzemanyagárak december eleji eltörlésével fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) nélkül számolt hazai benzin- és gázolajtarifáink hirtelen az uniós élmezőnybe ugrottak – hívták fel lapunk figyelmét szakértők. Az Európai Bizottság hetente nem csak a tagállamok kútjain látható, hanem a közvetlen adótételek nélküli üzemanyagárakat is összeveti. Magyarország tavaly, a hatósági ár idején az adó nélküli tarifákban sem állt rosszul. Felmérésünk szerint 2022 nagy részében, Málta után a második legalacsonyabbnak számítottunk, néha Franciaországgal és Szlovéniával versengve. Ez nem csoda, hisz az uniós üzemanyagárak tavaly igencsak elhúztak a 2021 novemberében nálunk "árstoppolt", literenként 480 forintos plafontól. (Az Európai Bizottság a jelek szerint a hazai szervek tájékoztatása alapján az év szinte egészében egy, a 480 forinthoz közelítő tarifát vett alapul. Pedig az év során egyre több fogyasztói csoportot köteleztek az időközben jelentősen dráguló, piaci árú vásárlásokra.) Így a decemberi helyezés-romlás egyértelműen a hatósági üzemanyagárak azonnali, 34, illetve 45 százalékos tarifaemelést jelentő megszüntetésével magyarázható. Január első két hetében az uniós listát egyenesen a magyarországi nettó benzinár vezette. De azóta is csak Dánia sorolt elénk. Adók nélküli gázolajárunk pedig tavaly december óta a 3.-4. legmagasabb az Unióban.
Alsó-középmezőnyben
A legutóbbi, február 6-i lista szerint a literenként 620 forintos benzinen és 664 forintos gázolajon egyaránt 255 forint az adó. Előbbi esetében ez a 9., utóbbinál pedig a 6. legalacsonyabb szint. A változatlanul Európa-rekorder, 27 százalékos áfa ismeretében ez csak a másik nagy üzemanyagsarc, a jövedéki adó alacsony szintjével magyarázható. A literenként 110-120 forintos tétel (plusz áfa) immár kétségkívül, uniós jogot sértően alacsony. Szakértőnk szerint a kormány úgy állíthatná helyre „észrevétlenül” a törvényes állapotot, hogy az ágazatot sújtó kiskereskedelmi adók eltörlésével egyidejűleg e tétellel megnöveli a jövedéki adót. A kimutatás szerint bruttó kútáraink az uniós középmezőnyt erősítik: gázolajunk a 14., benzinünk a 12. legolcsóbb a 27-ből.
Nem hagyható viszont figyelmen kívül, hogy a hazai üzemanyagárak az árstop 2021 novemberi bevezetése előtt sem tartoztak az uniós élmezőnybe: nettó díjaink Unió-szerte nagyjából a 6.-10. legmagasabbnak számítottak. A hatósági árrendszer bevezetésével – tekintve, hogy az kezdetben közel állt a piaci szintekhez – nem ugrottunk rögtön a második helyre: 2022 elején például még „csak” a 10. legolcsóbb helyét mondhattuk magunkénak.
A nettó üzemanyagtarifa a nagykereskedelmi ár és a kiskereskedelmi árrés összege. (A bruttó ugyanez jövedéki adóval, készletezési hozzájárulással és áfával megnövelve.) A nettó díj szintje így főképp a hazai üzemanyagágazat és kevéssé az állam versenyképességére utal.
Szakértők szerint a magyarázat inkább a kiskereskedelmi árrésben, semmint a – versenyhivatal által is ellenőrzött, szigorúan a tőzsdéket követő – nagykereskedelmi árban keresendő. Amiként arról korábban, iparági jelzések alapján beszámoltunk, tavaly az év egészében fokozatosan, literenként 40 forintról 100-140 forintra nőtt a piaci, vagyis nem hatósági üzemanyagok kiskereskedelmi árrése. Így január végére kútáraink térségi összevetésben az élbolyból egyértelműen az első helyre ugrottak.
A jelenséget első látásra sokan a – 480-as árplafon miatt valóban jelentős anyagi veszteségeket elkönyvelő – láncok „pénzéhségére” vezették vissza. Ugyanakkor több szakértő is kimutatta, hogy a megemelt árrés nagyjából az energiacégekre kivetett állami pót- és növelt adók fedezetét teremti meg. Ilyen a megemelt, Robin Hoodról elnevezett nyereség-, a kiskereskedelmi alap- és pót-, illetve az extraadók. Az Orbán-kormány egyébként e bevételeit elsősorban a tavaly 4 ezermilliárddal több pénzt igénylő lakossági áram- és gázrezsicsökkentés fenntartására fordítja. Magyarán a hazai üzemanyagágazat versenyképessége kifejezetten a rájuk rótt állami többletterhek miatt zuhant az EU-szint mélyére.
Bár piaci megfigyelők szerint az elmúlt hetek során látványosan, akár 40-50 forinttal is csökkenhetett a hazai üzemanyagok kiskereskedelmi árrése, ez az uniós listán még nem éreztette kedvező hatását. Tekintve ugyanakkor, hogy az állam nem csökkentette az ágazat terhelését, szakértőnk hosszú távon is viszonylag magas árrésekre, így drága üzemanyagra számít.
A hazai nettó üzemanyagárak helyezése*
Benzin Gázolaj
2022-10-03 3 3
2022-10-10 3 3
2022-10-17 2 5
2022-10-24 3 5
2022-10-31 3 2
2022-11-07 3 3
2022-11-14 3 3
2022-11-21 2 2
2022-11-28 2 3
2022-12-05 2 2
2022-12-12 26 24
2022-12-19 26 25
2022-12-26 26 25
2023-01-02 27 25
2023-01-09 27 25
2023-01-16 26 25
2023-01-23 26 24
2023-01-30 26 24
2023-02-06 26 24
* az uniós tagállamok sorrendjében, 1 - legolcsóbb, 27 - legdrágább
Forrás: Európai Bizottság, Népszava-számítás
