A fővárosi kormányhivatal indítványára a Kúria még január végén visszamenőleg megsemmisítette a zuglói önkormányzat tavaly nyáron elrendelt változtatási tilalmáról szóló rendeletét, amellyel az Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz több szálon is kötődő Balázs Attila cégének hatalmas lakónegyed építését akadályozták volna meg.
A Kúria határozata szerint a Bosnyák tér mögötti területre - a 190-es tömbre – kihirdetett építési és telekalakítási tilalom sérti a jogbiztonságot és az építtető alapvető jogait, illetve a beruházás kiemelt közérdekűvé nyilvánításáról szóló kormányrendeleteket. A gigaprojekt ügyében tavaly októberben az Alkotmánybíróság is elutasította az önkormányzatot. Beadványukban leginkább azt sérelmezték, hogy a kormány teljes mértékben kizárta őket a kerület infrastrukturális terhelését, városképét, a lakosság életminőségét, jövőbeni fejlesztési lehetőségeit döntő mértékben meghatározó beruházásra vonatkozó hatósági ügyekből. Az Alkotmánybíróság nem értett egyet velük.
A képviselő-testület azonban nem adta fel, idén januárban úgy döntöttek, hogy újabb alkotmányjogi panaszt nyújtanak be a kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló kormányrendelet megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz. Meglepő lenne, ha az előzőtől eltérő döntés születne.
A januári Kúria-döntés óta négy engedélyt is kiadott a projekthez a fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztálya. Az egyikben szinte a teljes területre, öt telekre megadták a fakivágási engedélyt a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A múlt héten pedig a bevásárló központ és a Bosnyák utcai lakóépület után a Csömöri út 15-17-19. szám alatti telkeken felépülő három irodaház is megkapta az építési engedélyt. A földszint plusz 8 emeletes épületek alatt háromszintes mélygarázsokat alakítanak ki. Az engedélyezési eljáráshoz csatolt látványtervek három egyforma L alakú, nem túl izgalmas építészeti megoldásokat felvonultató, termetes üvegfalas tömböket mutatnak, amelyek szinte beterítik a rendelkezésre álló telkeket.
Nem lesz visszafogottabb az üzletház és a lakótömb sem. Ott is többszintes mélygarázsokat alakítanak ki, a lakóépület szintén 9 szintes lesz. A 10 emeletes panelházak magasságával vetekedő épületek jócskán kiemelkednek a zömében földszintes, vagy egy-két emeletes környező házak közül. A hatályos építési szabályok, településrendezési terv, önkormányzati rendeletek ugyanis erre a projektre nem érvényesek. A beruházást kiemelt közérdekűnek minősítette a kormány, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez. A „koordinációs feladatokat” pedig a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kormány. A kormányhivatal meg is támadta a változtatási tilalomról szóló, említett zuglói rendeletet.
Vihar dúl a giga-projekt körül az önkormányzatban is. Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője a kerülettől függetlenül támadta meg a beruházás környezetvédelmi engedélyét a Védegylettel karöltve. „A Bosnyák tér környékének megújítása valóban szükséges lenne, ám Horváth Csaba luxusberuházása elfogadhatatlan” – ment szembe a főnökével tavaly októberben Horváth Zsolt DK-s alpolgármester is. Válaszul a kerület szocialista polgármestere, Horváth Csaba menesztette, mondván, helyettese veszélybe sodorta azt a 400 millió forintot, amelyet Zugló az Egészséges Budapest Program keretében a szakrendelő építésére nyert. Horváth Csaba szerint a Bosnyák tér rendbe tétele 30 éve várat magára, amelybe az új piac, önkormányzati hivatal és a fő tér mellett a szakrendelő is bele tartozik. A Fővárosi Közgyűlés, illetve a kerületi képviselők nem fogadták el érvelését és leszavazták az előterjesztését. Horváth Csaba most azt mondta a Népszavának, hogy februárban vagy márciusban új javaslatot nyújt be a képviselő-testületnek.
A képviselői indulatokat az is fűti, hogy egyre homályosabb a kerület és a cég között formálódó településfejlesztési alku. A tavalyi országgyűlési választások előtt még úgy tűnt, hogy a kerület ráveheti a céget, hogy az önkormányzati beruházásként épülő piacot, szakrendelőt és a polgármesteri hivatalt is befogadó épületegyüttes alá mélygarázst építsen, átvállalja az ehhez szükséges út és infrastruktúra fejlesztést, új városi közteret alakítson ki és revitalizálja a Rákos-patakot. Ám egyre kisebb az esély a céggel a településfejlesztési alkura.
Kiemeltté tették és a fővárosi főispán alá rendelték a 250 milliárd forintos zuglói NER-beruházástFeltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban