A szélsőjobb simán kijátszotta a rendőri tiltást, a magyar állam cége mélyen hallgat

A Pilisi Parkerdő Zrt. mindeddig nem adott magyarázatot rá, hogy miért engedélyezte területén a „becsületnapi” megemlékezést. A Kúria szerint az ilyen típusú rendezvény kiállás a náci diktatúra mellett.

A Kúria ítéletére is hivatkozott a rendőrség, amikor megtiltotta, hogy a szélsőjobboldal közterületi demonstráción emlékezzen meg Budapesten az 1945-ös budavári kitörésről. A Kúria tavaly januárban kimondta: az úgynevezett „becsület napja” nem csupán a Budapest ostroma és ennek részeként a kitörési kísérlet során életüket vesztett, hazájukat védő katonák hősiességéről való megemlékezést – mint kegyeleti aktust – jelenti, hanem az évek, évtizedek során ráépült, köré szerveződött ideológiai felhangokkal együtt egy olyan, a nemzetiszocialista diktatúra, illetve annak elfogadhatóvá tétele mellett kiálló megnyilvánulást is, amely már ellentétes az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában foglaltakkal.

A „becsületnapi” rendezvényt ennek ellenére szombaton megtartották, méghozzá a Normafától nem messze, egy erdei katonasírnál. Ahogyan arról a Népszava beszámolt, az eseményen különféle szélsőjobboldali – közöttük neonáci – szervezetek néhány száz tagja és szimpatizánsa vett részt. Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja kérdésünkre elmondta, hogy – mivel az erdő nem számít közterületnek – a rendezvényt nem kellett bejelenteniük a rendőrségen, annak megtartásához a Pilisi Parkerdő Zrt-től kértek és kaptak engedélyt.

Állítása minden bizonnyal megfelel a valóságnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis – bár szombat óta többször is kerestük – nem érezte szükségét annak, hogy pontosítsa az információt: az erre vonatkozó kérdésünkre semmiféle visszajelzést nem kaptunk.

A jogi helyzet azonban nem egyértelmű. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint a rendezvényt be kellett volna jelenteni a rendőrségen.

– érvelt álláspontja mellett a TASZ munkatársa.

Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben „állampolgári közérdekű bejelentéssel” fordult Nagy István agrárminiszterhez. (Azért hozzá, mert a Pilisi Parkerdő Zrt. a magyar állam tulajdonában van, az alapítói jogköröket az agrárminiszter gyakorolja.) Vajnai Attila feltételezi, a miniszter sem ért egyet azzal, hogy „állami tulajdonban lévő területen a nemzetiszocialista diktatúra bűneit tagadó, a bűnöket relativizáló” rendezvényt tartsanak. Ezért azt kéri, Nagy István indítson vizsgálatot annak tisztázására, „ki a felelős azért, hogy ez a gyalázat megtörténhetett”.

A budai Várból induló Kitörés emléktúrát is megrendezték szombaton. Elvileg nem politikai rendezvényről van szó, így nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. A „becsület napjához” való eszmei kötődés azonban nehezen lenne tagadható. Hiszen a túra célja, hogy megemlékezzen azokról a „magyar és német katonákról, akik a II. világháborúban két és fél hónapon keresztül hősiesen védték Budapestet – és ezzel együtt Nyugat-Európát – a bolsevik Vörös Hadsereggel szemben”.