Állami támogatás esetén a lakás energiahatékonyságát növelő, fogyasztáscsökkentő beruházások iránt jelenleg nem érdeklődő, a gáz- és áramáremelést viszont megszenvedő hazai lakosság 62 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy rezsicsökkentési célú korszerűsítést hajtson végre otthonán – derül ki a Publicus Intézet lapunk megkeresésére készített, reprezentatív felméréséből. Csupán a megkérdezettek 35 százaléka nem hajlandó állami támogatással sem hozzányúlni otthonához. (4 százalék nem tudott vagy nem kívánt választ adni.)
A kérdésre igennel felelők túlnyomó többségét, 68 százalékát a beruházás 50 százaléka feletti állami támogatás már ösztönözné a lakás energiafogyasztás-csökkentő felújítására. Ez ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint nem jelent észszerűtlen lakossági pénzéhséget. Mindössze 17 százalékot győzne meg ugyanis csak teljes, 100 százalékos állami támogatás. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az 50 százalék alatti állami támogatás híveinek aránya is rendkívül csekély. 41-50 százalékos támogatással 4, 31-40 százalékossal 6, 21-30, illetve 11-20 százalékos támogatással pedig 2-2 százalék elégedne meg (amiként ugyanennyi bizonytalant is mértek). A 10 százalékos vagy az alatti segítség híveinek aránya kimutathatatlan.
Állami támogatás nélkül a megkérdezettek átlag 67 százaléka nem valósított meg és nem is tervez a rezsiáremelkedés ellensúlyozására fogyasztáscsökkentő beruházást.
19 százalék már végrehajtott lakásán ilyen célú átalakítást, 13 százalék pedig a jövőben állami támogatás nélkül is belevágna hasonlóba.
Azok közül, akik energiafogyasztása átlépi a támogatott mértéket, 56 százalék továbbra sem gondolkodik lakása fogyasztását csökkentő átalakításokban. 23 százalék már végrehajtott ilyen beruházást, 20 százalék pedig tervez hasonlót. Ugyane kérdésekre szembetűnően más választ adtak, akik fogyasztása nem lépi át a támogatott mértéket: itt 73 százalék nem tervez átalakítást, 17 százalék már túl van rajta és mindössze tizedük gondolkodik hasonlóról a jövőben.
Iskolázottság szerint a legkisebb, de még így is többségi, 53 százalékos arányban a diplomások utasították el a lehetőséget. Az érettségizettek körében 71 százalékos az arány. A legfeljebb szakmunkás-végzettségűek 66 százaléka vélekedik hasonlóképp. A lehetőségtől a legnagyobb, 74 százalékos arányban azok zárkóznak el, akik legfeljebb 8 általánost végeztek.
Az iskolázottság alapján legnagyobb, 25 százalékos mértékben a diplomások hajtottak már végre lakásukon fogyasztáscsökkentési célú beruházásokat. A különböző végzettségűek közül szintén e körben a legnagyobb, 22 százalékos azok aránya is, akik terveznek ilyen átalakítást. Az érettségizettek 19 százaléka hajtott már végre beruházást, de hasonló tervekkel minden más csoportnál kisebb arányuk, mindössze 9 százalékuk kacérkodik. A szakmunkások viszonylag magas, 21 százalékos aránya hajtott már végre fejlesztést otthonán, míg az átlagnak megfelelő, 13 százalékos arányuk vágna bele a jövőben. A legfeljebb az általános iskolát kijárók 14 százaléka hajtott már végre lakásán energiatakarékossági célú átalakítást és 11 százalékuk tervez ilyet.
A kutatás adatai
A Publicus Research január 26-31 között 1008 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 59 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 8 százalék egyéb inaktív, 7 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, 20 százalék megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
Siralmas a helyzet
A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány kevesebb mint tizede mondható a besorolások alapján energetikai szempontból megközelítően korszerűnek, korszerűnek vagy ennél jobbnak - vélik szakértők. Több mint négyötödük 1990 előtt épült. A hazai épületek energiahatékonysági mutatói az uniós sereghajtók közé tartoznak. Korszerűsítésükkel a felhasználás két számjegyű százaléka megtakarítható lenne, jelentősen javítva a tavaly több ezer százalékkal megdráguló energiát túlnyomórészt külföldről vásárló Magyarország fizetési mérlegének egyensúlyát is. Az Orbán-kormány energiahatékonyság iránti elkötelezettsége ugyanakkor a jelek szerint nem terjed túl az erről szóló propagandaüzeneteken. A kabinet elmúlt 13 éve alatt csak ritkán és pusztán jelképes kerettel indított energiahatékonyságra is költhető, vissza nem térítendő támogatási programokat. De családiház-tulajdonosok még ezekből sem részesülhettek. Sőt az Unió erre elkülönített százmilliárdjait is inkább másra költötték. Bár a kormány szerint az általuk biztosított felújítási támogatások akár ilyen célra is fordíthatók, hozzáértők szerint a nem kifejezetten energiahatékonysági célú, szakszerűtlen beavatkozások, amellett, hogy az Unió előtt nem elszámolhatók, gyakorta még rontanak is a helyzeten.
