Felújítási támogatásra várva: állami segítség nélkül csak a magyarok 13 százaléka tervez energiahatékonysági átalakítást a lakásán

A legtöbbeket 50 százalék feletti, de a száz százalékot nem feltétlenül elérő támogatási arány mozgatna meg.

Állami támogatás esetén a lakás energiahatékonyságát növelő, fogyasztáscsökkentő beruházások iránt jelenleg nem érdeklődő, a gáz- és áramáremelést viszont megszenvedő hazai lakosság 62 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy rezsicsökkentési célú korszerűsítést hajtson végre otthonán – derül ki a Publicus Intézet lapunk megkeresésére készített, reprezentatív felméréséből. Csupán a megkérdezettek 35 százaléka nem hajlandó állami támogatással sem hozzányúlni otthonához. (4 százalék nem tudott vagy nem kívánt választ adni.)

A kérdésre igennel felelők túlnyomó többségét, 68 százalékát a beruházás 50 százaléka feletti állami támogatás már ösztönözné a lakás energiafogyasztás-csökkentő felújítására. Ez ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint nem jelent észszerűtlen lakossági pénzéhséget. Mindössze 17 százalékot győzne meg ugyanis csak teljes, 100 százalékos állami támogatás. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az 50 százalék alatti állami támogatás híveinek aránya is rendkívül csekély. 41-50 százalékos támogatással 4, 31-40 százalékossal 6, 21-30, illetve 11-20 százalékos támogatással pedig 2-2 százalék elégedne meg (amiként ugyanennyi bizonytalant is mértek). A 10 százalékos vagy az alatti segítség híveinek aránya kimutathatatlan.

19 százalék már végrehajtott lakásán ilyen célú átalakítást, 13 százalék pedig a jövőben állami támogatás nélkül is belevágna hasonlóba.

Azok közül, akik energiafogyasztása átlépi a támogatott mértéket, 56 százalék továbbra sem gondolkodik lakása fogyasztását csökkentő átalakításokban. 23 százalék már végrehajtott ilyen beruházást, 20 százalék pedig tervez hasonlót. Ugyane kérdésekre szembetűnően más választ adtak, akik fogyasztása nem lépi át a támogatott mértéket: itt 73 százalék nem tervez átalakítást, 17 százalék már túl van rajta és mindössze tizedük gondolkodik hasonlóról a jövőben.

Iskolázottság szerint a legkisebb, de még így is többségi, 53 százalékos arányban a diplomások utasították el a lehetőséget. Az érettségizettek körében 71 százalékos az arány. A legfeljebb szakmunkás-végzettségűek 66 százaléka vélekedik hasonlóképp. A lehetőségtől a legnagyobb, 74 százalékos arányban azok zárkóznak el, akik legfeljebb 8 általánost végeztek.

Az iskolázottság alapján legnagyobb, 25 százalékos mértékben a diplomások hajtottak már végre lakásukon fogyasztáscsökkentési célú beruházásokat. A különböző végzettségűek közül szintén e körben a legnagyobb, 22 százalékos azok aránya is, akik terveznek ilyen átalakítást. Az érettségizettek 19 százaléka hajtott már végre beruházást, de hasonló tervekkel minden más csoportnál kisebb arányuk, mindössze 9 százalékuk kacérkodik. A szakmunkások viszonylag magas, 21 százalékos aránya hajtott már végre fejlesztést otthonán, míg az átlagnak megfelelő, 13 százalékos arányuk vágna bele a jövőben. A legfeljebb az általános iskolát kijárók 14 százaléka hajtott már végre lakásán energiatakarékossági célú átalakítást és 11 százalékuk tervez ilyet.