Az Orbán-kormány a harsogó propaganda ellenére GDP-arányosan EU-szerte az egyik legkevesebbet áldozza az emberek energiaszámlájának támogatására – derül ki a belga Bruegel Intézet minap közzétett tanulmányából. Ez a magyar állam esetében 2,68 milliárd eurót – körülbelül 1100 milliárd forintot – jelent.
Bár az eredeti tanulmányban az szerepelt, hogy ez az érték a GDP 1,1 százaléka – aminél csak a ciprusi és a finn kormány szűkmarkúbb -, lapunk pontosító megkeresésére az értéket a tényszerűen helyes, 1,7 százalékra emelték. Ezzel viszont már a svédeket és az íreket is előzzük.
Bár a kutatóintézet kedd késő délután a legteljesebb együttműködési készséggel, pár perc alatt elismerte és javította hibáját, a becslés mértékét illetően további, összetettebb kérdések is felmerülnek. Az összeg alapvetően egy 640 milliárd forintnak megfelelő brüsszeli állami támogatási jóváhagyáson alapul. Mindazonáltal Orbán Viktor korábbi közlése szerint a 10 milliárd eurós – mai árfolyamon 3790 milliárd forintos - tavalyi gázszámla-többletköltségből legalább 1600 milliárdot a magyar költségvetés állt. Kiugró magyar állami támogatási arányra utal az is, hogy míg változatlanul EU-szerte a magyarországi lakossági árak az egyik legalacsonyabbak, addig e körben a mi orosz gáztarifánk lehet a legmagasabb. (A magas állami hozzájárulás legalább akkora gond, mint az alacsony.)
Teljesen más rezsimozit néznek a fideszesek, mint a többség, csak 19 százalékuk tartja felelősnek az Orbán-kormányt az energiaárakértA tanulmány Magyarország tekintetében – a valóságnak megfelelően – felrója a rászorultsági elv szinte teljes hiányát. Az anyagot a DK és az MSZP is bemutatta, amire a Fidesz-központ a szokásos gyurcsányozással „válaszolt”.
A lista első helyezettje Szlovákia, amely a GDP 9,3 százalékát – 9,1 milliárd eurót – fordít a lakossági energiaszámlák mérséklésére. A második Németország 268 milliárd euróval – körülbelül százezermilliárd forinttal – könnyített lakosai rezsiterhein.
