Össztűz alá vette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltjét, amiért a városban földadót vetettek ki. Azt kifogásolják, hogy 2022-től hektáronként évi 10 ezer forintot kell befizetni a város kasszájába azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek 4 hektárnál nagyobb birtokuk van, de a területet bérbe adják.
Noha nagy elánnal estek neki a hódmezővásárhelyi földadónak, akad, ami árnyalja a fideszes tiltakozóakció hitelességét. Mindenekelőtt az, hogy önkormányzati földadó számos településen létezik.
Jakab István a MAGOSZ vezetője és Győrffy Balázs, a NAK elnöke internetes aláírás-gyűjtést kezdeményezett a vásárhelyi rendelet ellen. Farkas Sándor az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott: a tárca a jogi lépéseket tesz azért, hogy megakadályozhassa ilyen adók bevezetését.
Például Hajdúnánáson, amelyet az a fideszes Szólláth Tibor polgármester vezet, aki egyik alelnöke is a földadó ellen tiltakozó Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. A város fideszes alpolgármestere, Nagyné Legény Ildikó pedig a földadó ellen szintén tiltakozó MAGOSZ Országos Gazdaasszony Tagozatának elnöke. A hajdúsági városban egyébként éppen idén duplázták meg a bérbe adott földek után fizetendő adó mértékét. Itt nem területet, hanem minőségi osztályt vesznek alapul, aranykoronánként már 400 forintot kell fizetni. A környék földjeinek minősége átlagban 10 és 35 aranykorona közé esik, részletezte lapunk kérdésére Bódi Judit ellenzéki önkormányzati képviselő, a hajdúnánási helyhatósági adó tehát 4 és 14 ezer forint között mozog hektáronként. A közterhet 12 ezer forintos összeghatár fölött kell leróni, és csak azoknak a tulajdonosoknak, akik bérbe adják a területüket, tette hozzá a politikus.
A vásárhelyi földadó kapcsán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese, Máhr András lapunknak rámutatott: bár az évszázad aszályát követő évben ilyen helyi rendeletet felelőtlenség alkotni, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a lehetőséget egy 2014-es törvény adta az önkormányzatok kezébe. A MOSZ kezdeményezte az ominózus paragrafust visszavonását a törvényért felelős Varga Mihály pénzügyminiszternél, eddig nem kaptak érdemi választ.
Ársapkát húznak a termőföldre, a döntés egy 99 százalékban fideszes rétegnek kedvezAz agrártárcától, a MAGOSZ-tól és a kamarától megkérdeztük: Eddig hányan írták alá a petíciót? A tiltakozáson túl milyen eszközökkel kívánnak fellépni? Tiltakoztak-e korábban a más településeken bevezetett ugyanilyen helyi adó ellen? Egyeztetnek-e a kormánnyal azért, hogy hatályon kívül helyezze a szóban forgó törvényt? Hány olyan településről van tudomásuk, ahol ma is hatályos ez a helyi adónem? Utóbbi kérdéssel a Magyar Államkincstárt is megkerestük. Sehonnan nem kaptunk válaszokat. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó a petícióról annyit írt a Facebook oldalán: több, mint 50 ezren írták alá.
