Történetének legnagyobb, 628 milliárdos nettó nyereségével zárta 2022-t Magyarország legnagyobb cége, a Mol – bogarászható ki az olajcsoport tegnap közzétett tőzsdei gyorsjelentésének mélyéről. Az érték az eddigi, 2021-es rekordot ötödével haladja meg. Igaz, ugyane eredménysor 2022 utolsó negyedére már 21 milliárdos veszteséget mutat. A nettó eredmény elemzésére a tavalyi teljesítmény szöveges értékelésében a Mol egy szót sem veszteget.
Annál inkább kiemelik viszont az önmaguk és a befektetők által legfontosabbnak tartott nyereségtípus, a újbeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamat-, adófizetés és amortizációs levonások előtti, 1774 milliárdos EBITDA-eredményt. Ez szintén csúcsszint, ami nem kevesebb mint 65 százalékkal veri az eddigi, 2021-es rekordot. 4,7 milliárd dollárnak megfelelő értéke túlszárnyalja az évközi nyereségcsúcsok lázában az igazgatóság által folyamatosan, a tavaly februári 2,8 milliárdról novemberre már 4,1-4,4 milliárd dollárig srófolt idei EBITDA-vállalást is. (Az más kérdés, hogy a forintban megadott éves EBITDA-adat a zöldhasú tavaly novemberi árfolyamán még az eredeti, 4,4 milliárd dolláros vállaláshoz közelít.) Szégyenkezésre a 2022. negyedik negyed évi EBITDA sem ad okot: 439 milliárd forintos értéke szintén rekord, ami 46 százalékkal hajaz az eddigi, 2021. október-decemberi csúcsra. (Igaz, az összes negyed év tekintetében, a 2022 harmadik negyed évi, 581 milliárdos rekord és a II. negyed évi 483 milliárd után „csak” a harmadik legmagasabb.)
A két eredménytípus utolsó negyed évi értékének szembeszökő különbsége arra utal, hogy az ígéretes EBITDA-nyereséget brutális leírások és levonások után döngölték nettóban a föld alá.
Az olajcég szöveges értékelése ennek okait sem boncolgatja, bár két helyen megemlítik az extrém mértékű különadókat. Az eredmény „nettóban” ugyanakkor minden valószínűség szerint azért került nulla alá, mert a kormány a hatósági üzemanyagárak december eleji eltörlésekor, adó formájában szinte teljes egészében elvonta az olajtársaságtól az orosz és a nemzetközi nyersolajár különbségén elért, több százmilliárdos extranyereséget.
A Mol tavalyi nettó árbevétele megközelítette a 10 ezermilliárdot. Ez természetesen szintén csúcsérték, ami nem kevesebb mint kétharmaddal veri az eddigi, 2021-es forgalmi rekordot. A negyed éves, 2,6 ezermilliárdos bevételrekord 48 százalékkal haladja meg az előző, 2021. év végi csúcsot, az összes negyed évet tekintve pedig – 2022 harmadik negyed éve után – a második legmagasabb érték.
Az olajcég szöveges értékelése szerint a nyereséghez a szénhidrogén-kutatás és -termelés, illetve a finomítói-nagykereskedelmi üzletág együttesen 95 százalékban, ezen belül nagyjából fele-fele arányban járult hozzá. Míg a kitermelés sikerét a magas nyersolaj- és gázárakkal indokolják (amit külső elemzők is visszaigazolnak), a finomítás-nagykereskedelem sikere tekintetében csupán „jó finomítói teljesítményt” említenek. Az üzletág sikeréhez ugyanakkor szakértők szerint nem a gyártási teljesítmény ugrása, hanem az orosz nyersolajnak a nemzetközihez képest leeső ára vezetett. Az Orbán-kormány ugyanis májusban az Európai Bizottságnál elérte, hogy a Mol – más uniós tagállamokban működő társaitól eltérően – december 6-a után is finomíthasson orosz nyersolajat. E tényezőre a Mol a közzétett anyagok közül csak az angol nyelvű bemutató 39. oldalának kilenc ábrájából a leeső orosz nyersolajárról szólón utal.
A „fogyasztói szolgáltatásoknak” nevezett kiskereskedelem a 2021-es teljesítménye felével, 121 milliárddal járult hozzá az EBITDA-hoz. Ezt elsősorban a „kelet-közép-európai ársapkák és különadók” összesen 1,6 milliárd dolláros – hatszázmilliárd forintos - kedvezőtlen hatásával indokolták. A gázszállítás, vagyis az FGSZ 61 milliárdos EBITDÁ-ja ötödével erősebb a tavalyi szintnél.
„Az ukrán háború és ellátásbiztonságra gyakorolt hatásai, a szabályozási környezet és a kiszámíthatatlan makrokörülmények példátlan kihívások elé állították a Molt, de szakembereink kiválóan helyt álltak az egymást követő krízishelyzetekben”
– értékelte a tavalyi évet a jelentésben Hernádi Zsolt. (Megjegyzendő: a hazai üzemanyagellátás december eleji, teljes összeomlásához szakemberek szerint kevéssé az ukrán háború, sokkal inkább a hatósági üzemanyagárak összetett, tovagyűrűző hatásai vezettek.) Az elnök-vezérigazgató 2022-t működési és pénzügyi szempontból is sikerrel vett próbatételnek tartja. A tavalyi, kimagasló EBITDA az extrém mértékű adók, ársapkák és szabályozói intézkedések mellett is lehetőséget biztosít átalakítási és fejlesztési elképzeléseik végrehajtásához – írja. Ennek kapcsán emlékeztetett például a 35 évre szóló hulladékkoncesszió elnyerésére. Várakozása szerint rugalmasságuk és ellenállóképességük révén a bizonytalan 2023-as évben is magabiztosan navigálnak.
A hatalmas nyereség nyomán vélhetőleg jelentősen emelkedik a Mol részvényeseinek – így egyharmadrészt a tulajdonhányadukhoz ingyen hozzájutó NER-közeli alapítványoknak – járó osztalék is.
A piac kevéssé díjazta a jelentést: a Mol-papír ára a BUX-nál kissé nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal esett.
