MOL;székház;ünnepség;Hernádi Zsolt;adóemelés;extraprofit;átadó;

2022-12-09 06:15:00

Orbán Viktor belerondított a Mol ünnepébe, Hernádi Zsolt búskomoran adta át az új székházat

A fővárosi Kopaszi-gáton átadták a Mol új, 143 méter magas székházát, Magyarország legmagasabb irodaépületét. Az Orbán-kormány előzőleg az ingatlan értékének kétszeresét kitevő pluszadót vetett ki a cégre.  

"Szeretettel köszöntöm önöket ezen a több szempontból szép, bár a Mol szempontjából kevésbé szép napon: adórendeletek jelentek meg az este" – indította sajátos fordulattal a Mol új, 143 méter magas, 29 emeletes fővárosi székházának tegnapi átadó ünnepségét Hernádi Zsolt, az olajcsoport elnök-vezérigazgatója. Kétségtelen: mindössze egyetlen nappal azután, hogy a kormány – a Mol határozott hétfői levele nyomán – kedd éjjel eltörölte a 480 forintos üzemanyagárstopot, a kabinet részint elvonta a cégnek az orosz és a nemzetközi nyersolajár közötti különbségen elért többletprofitja szinte egészét, egyúttal pedig 31 százalékról 41 százalékra emelte az energiacégek magyar számviteli szabályok szerinti nyeresége utána fizetendő úgynevezett Robin Hood-adót is. Tavaly az olajcég adózás előtti eredménye 405, adózott eredménye pedig – furamód – magasabb, 409 milliárd forint lett. Idén ennek közel a kétszerese várható.

Számítások szerint a két lépéssel egyenként is évi több száz milliárdot von el a Moltól az állam. Az orosz nyersolajár-különbözetre kivetett, havonta fizetendő „extraprofitadót” a kormány először júniusban, januárig visszamenőleg 25 százalékban állapította meg, amit augusztussal 40 százalékra emeltek. Bár az orosz olaj a nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt Ukrajna február végi lerohanása óta rendre – most épp 27 százalékkal - olcsóbb a világpiaci fajtáknál, a felvásárlásán így elért extra nyereség értelemszerűen mozog, amit a forint árfolyamváltozása is befolyásol. Jövőre ugyanakkor józan számítások szerint a két adófajta 2021-hez képest több mint 500 milliárd forint többletbevételt hozhat az államnak.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfókon többször hangsúlyozta: Orbán Viktor kifejezetten a 480 forintos árstop anyagi fedezetének megteremtése érdekében harcolt ki Brüsszelben felmentést a Mol számára az orosz nyersolajra amúgy december 5-e óta EU-szerte érvényes behozatali tilalom alól. Megfigyelők számára épp ezért hatott rendkívül visszásan, hogy az árstop megszüntetését kedd éjjel a tárcavezető és Hernádi Zsolt egyaránt a – Magyarországra így nem is érvényes – uniós nyersolajbehozatali tilalom valamiféle áttételes hatásával indokolta.

Igaz, elemzők akkor is éltek a gyanúperrel, hogy a kedvezőtlen hatások ellenére december elejére az országos üzemanyagellátásnak talán nem kellett volna teljesen összeomlania. Az Európai Bizottság szóvivői szolgálata egy tegnapi tájékoztatón a Euronews kérdésére értelmetlennek nevezte azt, hogy a kormány a brüsszeli szankciókat okolja a magyarországi üzemanyaghiányért és a benzinárstop kivezetéséért. Eric Mamer szóvivő szerint a kormány bűnbakként használja az ügyben az EU-t. A kormány indoklása szerint az adóemelések révén elért többletbevétel – az eddigieknek megfelelően – a rezsialapba kerül. Vagyis az összeg csökkenti az állami nagykereskedőnek a földgáz magas beszerzési és rezsicsökkentett eladási árai között keletkező, több ezermilliárd forintos veszteségét, tehát a költségvetés terheit.

Benyomásaink szerint a Molt mégis meglephette a két ünnepi pillanat – az árstop eltörlése és az öt éve tervezett, méltóságteljes székház átadása – közé ékelődő adóemelés. A lépést vélhetőleg Orbán Viktor sem titkolta, amikor délelőtt, eleget téve az olajcég előzetes meghívásának, az új, Mol Campusnak nevezett felhőkarcolóban részt vett a Mol igazgatósági ülésén. Igaz, a találkozóról kiadott MTI-közlemény a Mol többletsarcának témájára nem tért ki. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csupán arról tájékoztatott, hogy a Mol hosszú távú üzleti stratégiájáról, a gazdasági- és energiaválság, valamint a szankciók hatásairól, illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak. A kormányfőt elkísérte Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Orbán Balázs politikai igazgató, illetve Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is.

Hernádi Zsolt ugyanakkor kora délutáni köszöntőjét szinte búskomoran indította. Kitért az időszerű gazdasági gondokra is, nem említve, hogy a Mol idén minden korábbit messze meghaladó, akár 4,1-4,4 milliárd dolláros, vagyis a kétezermilliárd forintot közelítő úgynevezett EBITDA-eredményt tervez. Ugyanakkor szerinte „nem szabad, hogy a napi problémák elborítsák a holnap reményét”. Így az új épület kapcsán hitet tett a jövőépítésbe vetett hit mellett. „A Mol volt, van és lesz” – tette hozzá.

A megnyitón a négy történelmi egyház képviselői is megáldották az új épületet.

Kelemen László, a Budapest-Lágymányosi Szent Adalbert Plébánia kormányzója úgy fogalmazott: távozzék e helyről a gonosz lélek ártalma és minden viszálykodás; lakjanak itt a békesség angyalai.

A Mol Campusban a vállalat mintegy 2500 dolgozója dolgozik. A 143 méter magas épület tavasztól a nyilvánosság előtt is megnyitja a kapuit, és a látogatók a 120 méter magasan lévő, 29. emeleti kilátóteraszra is felmehetnek. Az épületet a londoni Foster+Partners és a magyar Finta Stúdió tervezte. Az új székház Magyarország legmagasabb irodaháza. A 2016-ban bejelentett tervek nyomán a magasságot az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lázár János még látványosan ellenezte, aminek nyomán a 120 méteres (23 méternyi további gépészeti felépítménnyel növelt) magasságot a kabinet kivételként engedélyezte. A 86 ezer négyzetméter nettó alapterületű épület kifejezetten a fenntarthatóság jegyében készült el. 22 talajszonda a fűtési igény 20-80 százalékát biztosítja. A munkaállomások 86 százaléka természetes fényt kap. A 900 négyzetméternyi napelem az áramszükséglet 5 százalékát fedezi. A kivitelezést a kormányfőhöz és a Molhoz is közel álló Garancsi István érdekkörébe tartozó Market végezte, amiként a Mol a telket is Garancsiéktól vásárolta.

Bár a beruházás bekerülési költsége titok, és az elmúlt évek során az építési árak többszörösükre ugrottak, Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezetője, annak kapcsán, hogy tavaly hangot adott a százmilliárdos keret betartása iránti reményének, mostani megkeresésünkre úgy vélte, hogy a korábbi költségterveiken még faragni is sikerült.