NATO;Svédország;Finnország;

Sanna Marin finn kormányfő balra Krisjanis Karins lett és háttal Orbán Viktor társaságában

- Március elején tárgyalja az Országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Magyarország az utolsó előttiként adhatja áldását a két ország felvételéhez.  Hazánkon kívül csak Törökország van hátra.

Az Országgyűlés jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakának harmadik ülésnapján, március elsején kezdi tárgyalni a parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének támogatását - tudta meg a hvg.hu.

Magyarország kívül már csak Törökország nem adta az áldását a két skandináv ország felvételéhez. A portál úgy tudja, a szerdai házbizottsági ülésre készített, következő hétre szóló parlamenti javaslat értelmében csak a szerdai, március 1-i ülésnapon kezdődne a svéd és a finn NATO-tagságról szóló kormány-előterjesztés általános vitája. 

A szavazás a következő héten várható róla. 

Korábban az ellenzéki pártok több alkalommal is  szerették volna felgyorsítani a döntést, azonban a Fidesz-KDNP ezt mindig lesöpörte az asztalról. A védelmi szövetségen belül azonban Törökország jóváhagyása még így is fog magára váratni. 

Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét már júliusban aláírták, azóta pedig a 30 NATO-tagország közül 28 parlamentjének sikerült jóváhagynia kérelmet, csak Törökországnak és Magyarországnak nem. Az ankarai vezetés kezdettől fogva ellenezte a dolgot – Recep Tayyip Erdogan török elnök biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva nyíltan vétóval fenyegette meg Magdalena Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök kormányát. Június 28-án egy madridi csúcstalálkozón végül született egy háromoldalú memorandum a török kétségek eloszlatására, de az ankarai vezetés aligha fogja törvényhozás elé vinni a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét a 2023. júniusi parlamenti választás előtt. Ennek az oka egyszerűen az, hogy Recep Tayyip Erdogan nem akar puhánynak tűnni.

Ami Magyarországot illetti, azon kívül, hogy az Orbán-kormány ezzel is Oroszország érdekeit védi, nem egészen világos, hogy miért nem kerül Országgyűlés elé az ügy. Amíg a kabinet minden lehetséges külföldi fórumon biztosítja a finn és svéd partnereket, hogy nemsokára sort kerít a parlamenti ratifikálásra, Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár egy októberi rádióinterjúban feketén-fehéren kimondta, hogy hisztériának tartja a két skandináv ország NATO-csatlakozását. 

Erre a célra egy külön épületet is átalakítanak.