Oroszország 2030-ig fokozatosan át kívánja venni a teljes ellenőrzést Belarusz felett – derült ki egy több nemzetközi médium, köztük a Yahoo News, a Süddeutsche Zeitung, az Expressen, valamint két német tartományi televízió, a WDR és az NDR birtokába került orosz belső stratégiai dokumentum szerint. Nyugati biztonsági körök hitelesnek tartják az iratot.
Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor jobban függ Putyintól, mint valaha. Amikor 2020-ban százezrek vonultak utcára Európa „utolsó” diktátorával szemben, csak Moszkva segítségével tudott hivatalában maradni. Oroszországnak azonban ennél sokkal messzebbre mutató tervei lehetnek Minszkkel kapcsolatban, a cél az, hogy szomszédját vazallusállammá változtassa – legalábbis ez derül ki az orosz elnöki adminisztrációból származó dokumentumból, amelyet a külföldi lapok átfogó nemzetközi összefogás révén tártak fel. A 17 oldalas belső stratégiai szöveg 2021 nyaráról származik, tehát körülbelül egy évvel az elcsalt belarusz elnökválasztás, majd az azt követő tüntetéshullám után írták.
Az egységes „unió” állam terve már 1999 óta létezik, de eddig nem voltak ismertek Oroszország konkrét elképzelései. A stratégiai dokumentum azonban világosan kimondja, a cél „az Oroszországi Föderáció meghatározó befolyásának biztosítása a társadalom, a politika, a kereskedelem, a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra és az információ területén”. Emellett vissza akarják szorítani a „nyugati befolyást”, „bástyát” akarnak létrehozni a NATO-val szemben.
Az orosz befolyást jól mutatja, hogy a Belaruszban 2022 februárjában elhatározott alkotmányreformot is orosz feltételek szerint kell végrehajtani. A gazdaságba, a kutatásba és a civil társadalomba is az orosz elitet akarják beszivárogtatni, s a dokumentumból az is kiderül, hogy a Kreml ki akarja terjeszteni katonai jelenlétét az országban. (Ennek nagy része időközben már megvalósult az Ukrajna elleni háború során.) A fegyveres erők felett közös parancsnoki rendszert kívánnak létrehozni. Emellett a belarusz atomerőművet a jövőben integrálni kívánják az újonnan létrehozott közös állam villamosenergia-hálózatába.
A Belaruszból érkező vagy oda tartó árut szállító teherhajók nem kötnek ki a Baltikumban, vagy Lengyelországban, csak az orosz kikötőket választhatják. Ezenkívül orosz iskolákat és egyetemeket építenek az országban, és belarusz gyerekeket küldenek Oroszországba, hogy „hazafias központokban” képezzék ki őket. „Oroszország bábállamává akarja megtenni Belaruszt, s olyan szorosan magához kötné, hogy Minszk bármilyen kormány vagy elnök alatt, Lukasenko távozása után is Oroszország geopolitikai ellenőrzésének szférájában maradna” – állapítja meg Valerij Karbalevics belarusz politológus és történész. A két állam egyesülése azonban „véget vetne Belarusz független államként való létezésének”.
A részleg feladata a hírek szerint az, hogy stratégiákat dolgozzon ki arra vonatkozóan, Oroszország miként tudja kiterjeszteni befolyását és ellenőrzését a szomszédos országra. A nyugati lapok által feltárt stratégiát tehát egy nagyobb terv részének kell tekinteni, amely az úgynevezett Nagy-Oroszország létrehozására vonatkozik.
A dokumentum felsorolja Oroszország stratégiai céljait Belaruszt illetően, mégpedig rövid távon 2022-ig, középtávon 2025-ig és hosszú távon 2030-ig. A célok mindegyike négy területre oszlik: politikai, katonai és védelmi szektor, szociális szektor, valamint gazdaság és kereskedelem tekintetében. A dokumentum ismerteti a célokhoz kapcsolódó kockázatokat. A Kreml valószínűleg tisztában van azzal, hogy a rövid távú szándékok jelenleg nem mind reálisak, tekintettel az ukrajnai háború következményeire. A hosszabb távú terv a nyugati hírszerző ügynökségek szerint még mindig érvényes. A Kreml papírja például egyszerűsített eljárást javasol az orosz útlevelek kiadására belarusz állampolgárok számára. Ezt a stratégiát már máshol is alkalmazták, például Kelet-Ukrajnában vagy a Grúziához tartozó szakadár Abháziában, hogy kiterjesszék Moszkva befolyását és aláássák az államok nemzeti szuverenitását.
