Ölembe veszem a tavat.
Felleg fölül csillagot szakítok, hogy ott ragyogj a karjaiban.
Lopni kell, hát lopok. Zsebből
Emléket, szerencsét. Ha bánatba nyúlok
Víz alá merítem.
Tisztuljon meg. Valami fanyar ének. Zeng. Bong.
Markom is elsüllyesztem
Odalenn a fény él.
Lemarja a mocskot tenyeremről.
Úgy érek hozzád
Letakart szem a boncasztalon.
Hideg, kék. Megragadom. Lerántom.
Ahol csillag ég
Víz alá. Halak közé.
Élősködnek a húson, ha holt, ha él
Szent vagy, Angyal idelent.
2023-02-25 08:13:00
- Lencsés Károly: Idelent
1976-ban született, költő
- Belföld
- Gazdaság
- Külföld
- Vélemény
- Kultúra
- Podcast
- Fotógaléria
- Szép Szó
- Visszhang
- Nyitott mondat
- Reflektor
- Bűnügy-baleset
- Sport
- Mozaik
- Napi Visszhang
Láncszemek a sorban - Grecsó Krisztiánnal a múlt és jelen kötelékeiről
Lányos apa című, a héten megjelent új kötetével a „most”-ra figyelés zsigeri tanulságát, a jelen megélésének tapasztalását adja – igen szuggesztíven és szívmelengetőn. Egy „loknis imbolygás” segíti ebben, akiért a szerző képes elengedni még kedves hobbiját: a szorongást is. A keretnovellák viszont továbbra is azt sugallják, mennyire fontos a múlt mint a jelen mozgatórugója. Ahogy felsejlik az is: nem kibírni kell az életet, talán lehet boldog is az ember. A szerzővel, Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk.
