Ártatlannak vallotta magát Schadl György, Völner Pál ügyvédje tanúként idézné be Varga Juditot is

Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon.

A korrupciós per csütörtöki ülésén ártatlannak vallotta magát Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. A letartóztatásban lévő tisztségviselő – akit bilincsben vezettek be a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe – azt hangoztatta, hogy nem ismeri be a bűnösségét, nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, végrehajtói ténykedését az ügyészség korábban nem kifogásolta.

Schadl György azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár semmilyen kinevezést nem hagyott jóvá utólag értesült róluk. Schadl György arra hivatkozik, ami tény, hogy Völner Pálnak nem volt lehetősége a végrehajtók kinevezésére, így a végrehajtói pályázatokat P. Béla hivatalvezető intézte, a kinevezéseket pedig Vízkelety Mariann államtitkár írta alá.

Vádirati fikció és páncélszekrény

– Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal sem 2018 májusa előtt, sem utána. Értelme sem lett volna, mivel Völner Pálnak nem volt jogköre és befolyása a végrehajtók kinevezésére. Nem adtam át 2-5 milliós összegeket – fogalmazott Schadl György, hozzáfűzve, lista sem volt, hogy kit nevezzen ki. Kifogásolta, hogy nem volt tettenérés, mert „nagyon jól tudták, hogy nincs mit”, és jelezte, azt nem érti, miért nem akadályoztak meg a pénzátadást, ami a kötelességük lett volna. – Ha az ügyészség azt látja, hogy egy IM-dolgozót lefizetnek, akkor miért nem keresték meg az Igazságügy Minisztériumban a belső ellenőrzésért felelős személyt? – firtatta.

Schadl György időnként mosolygott az ügyészre, amikor felolvasta a védekezését. – Értem de meg nem érthetem – mondta arra a kérdésre, hogy érti-e a vele szembe felhozott vádat.

és elejtett egy poént is, hogy az ügy jelenlegi állása szerint Völner Pállal csak portásnak vehetnék fel őket egy egyetemre Ragaszkodott ahhoz, hogy senkinek sem adott át készpénzt, sem Völner Pálnak, sem másnak.

Schadl György pontról-pontra mindent tagadott, érezhetően a hivatalvezetőjére akarta kenni az egész ügyet. P. Béla a jogkörét túllépve, egyedül bírálta el a végrehajtói pályázatokat. – Nem tartom kizártnak, hogy P. Béla ennek fényében nyilatkozott, hogy mindenki más bűnös csak ő nem – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy valójában P. Béla volt valójában az ő főnöke, Molnár Zoltán miniszteri megbízott pedig a hivatalvezető erős embere az Igazságügyi Minisztériumban.

Szerinte az irodai páncélszekrény kezelésére nem csak F. Vivien és a sofőrje, a negyedrendű vádlott M. Viktor volt a jogosult, M. Viktor pedig nem mondott olyat, hogy rendszeresen ad pénzt Völner Pálnak. Szerinte M. Viktor vette fel pénzt, ám azt neki adta oda, a saját pénzével pedig azt csinál, amit akarok A pénztári nyilvántartásokban feltünedező V. P.-ről azt mondta, „szerinte” R. Róbert egyik barátját nevezik így, akinek amúgy ténylegesen adott pénzt.

Azt is állította, a hét végrehajtóból hattal gazdasági együttműködésről volt szó, azért ő azért kapta meg az osztalékot. – Én fizettem nekik előre, finanszírozni kellett, bútorokat bérelni. – Nem adtam át 83 millió forintot és nem vettem 924 millió forintot a végrehajtóktól – mondta Schadl György.

Schadl György ügyvédje ezután nem akarta felolvasni azoknak a nevét, akiket beidéztetne meghallgatásra, mondván, az érintettek ne a sajtóból értesülhessenek erről. A róluk készített listát átadták a bíróságnak, annyit tudni, hogy vannak átfedések a Völner Pál védelme által összeállított névsorral.

Schadl György előtt a perben ártatlannak vallotta magát Völner Pál is, aki láthatóan kissé reszketeg lábakon állt ki, nem tűnt olyan nyugodtnak, mint korábban. Papírról olvasta fel a nyilatkozatát. – Kijelentem, hogy bűncselekményt nem követtem el. A vádirati megállapítások nagy része valótlan. Schadl Györggyel soha nem álltam korrupciós kapcsolatban, tőle készpénzt más soha sem kértem, nem is kaptam. Hivatali működésem során sem Schadl Györgynek vagy másnak előnyt jogtalanul nem szereztem, befolyásomat – ha egyáltalán volt ilyen – soha nem használtam Schadl György érdekében. Valótlanul állítja a vád, hogy hivatali befolyásomat Schadl György érdekében érvényesítettem volna. Ilyent soha nem tettem. Valótlan, hogy pályázati pénzhez akartam volna jutni és készpénzért cserébe egyeztetéseket folytattam volna. Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hatáskörömet nem léptem túl. Az ügyészség a védekezésem korlátozta, mivel a bizonyítási indítványnak nem adott helyet, szembesítést nem foganatosította. A nyomozást indokolatlanul, váratlanul gyorsan befejezte – állította. Szerinte számos olyan dolog kimaradt a lehallgatási hanganyagokból, ami a védekezést alátámasztaná, abból szerinte kiderülne a „teljes kép” az ügyről. Ezen felül elmondta, hogy saját és családjainak a vagyontárgyak zár alá foglalása törvénytelen volt. Völner Pál közölte: a tárgyalás során részletes vallomást kíván tenni.

Beidéznék tanúként Varga Juditot is

Völner Pál védője, Papp Gábor ezután hosszan kifogásolja, hogy hogyan kerülhettek ki a Völner-Schadl ügy lehallgatási anyagai a sajtóba. A védő hangsúlyozta, nem a sajtót vádolja, hanem azt a személyt, aki kiadta ezeket. Szerinte az ügyészség ölbe tett kézzel nézte ezt a törvénysértést. Szerinte az is fura, hogy az ügyészség más ügyben évekig nyomoz, itt ebben az esetben feltűnően gyorsan befejezte.

Az ügyvéd összesen 22 tanú meghallgatására tesz indítványt az ügyvéd, közöttük van Kovács Pál államtitkár, Süli János exminiszter és Vízkelety Mariann államtitkár, Trócsányi László volt igazságügy-miniszter és EP-képviselő, Varga Tamás miniszteri biztos, Jeney Orsolya az MBVK jelenlegi elnökhelyettese, Hajas Barnabás államtitkár és „végül, de nem utolsósorban” Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter. – A vádiratban kifejezetten szó van arról, hogy Varga Judit kérésére Völner Pál milyen tartalmú jelentéseket tett a végrehajtók kinevezésével kapcsolatban” – indokolta ezt az ügyvéd, emlékeztetve, hogy

Az ügyvéd több sms-üzenet tartalmát is ismerteti Völner Pál és Varga Judit között. Egy csomó bizonyíték van, amely azt igazolja, hogy Varga Judit kihallgatása nem megkerülhető. Ő több üzenetváltást is fog csatolni.

Szerinte ő védőként indítványozta Süli János volt miniszter és Kovács Pál államtitkárnak tanúkihallgatását. Az ügyészség Sülit írásban hallgatta csak meg, Kovács meghallgatásáról az ügyészség „elfelejtette” értesíteni az ügyészt. Vízkelety Mariann kulcsszereplője az ügynek, 2022 júliusában kérte, hogy tanúként hallgassák meg, ám ezt az ügyészség szerinte fura mód nem tette meg. Beidéztetné Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és hivatali utódát, Varga Judit is.

Az ügyvéd szerint 2022 szeptember óta várják, hogy megkapják az összes anyagot, ám azóta is csak folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb anyagok az ügyészségről.

Az ügyészség Völner Pált 8 év börtönbüntetéssel, 25 millió forint pénzbüntetéssel sújtaná, de az indítványban az is szerepel, hogy 10 évre tiltsák el a közügyektől és végleg a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól. Schadl Györgyöt 10 évre ítélnék 200 millió forintos pénzbüntetés, illetve 25 millió forint pénzbüntetés és szintén 10 éves, illetve végleges eltiltás mellett. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

A gyanú szerint a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn. A végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot, összesen több mint 90 milliót adott az MBVK-elnök. Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik. A gyanú szerint az MBVK elnöke a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert úgy, hogy a nyomozás alatt még 880 millió forintról lehetett tudni. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette.

Jakab Péter is megjelent a bíróságon

A szünetben inzultus érte Völner Pált a Fővárosi Törvényszék épületében, a politikus szünet után elmondta, a volt Jobbik-elnök Jakab Péter országgyűlési képviselő, a Nép Pártján Mozgalom alapítója őt „szóban és fizikailag” inzultálta, és ezt a tevékenységét felszólításra sem hagyta abba.

Jakab Péter egy bilincs akasztott a szünetben Völner Pál nyakába. Tóth Erzsébet bíró elmondta: Jakab Péter nem regisztrált a tárgyalásra így a tárgyalóterembe nem jöhet be.

A bíró később visszatért az incidensre, azt feszegetve, hogy egy parlamenti képviselő esetleg fegyvert fog-e behozni a Fővárosi Törvényszék épületébe. Szerinte Jakab Péter visszaélt azzal hogy őt nem világítják át.

Iskolaengedélyeztetés és lavina

A csütörtöki előkészítő ülésen először ötödrendű vádlottként a befolyással üzérkedéssel vádolt A. Tamás nem ismerte be a bűnösségét. Öt a többi között azzal gyanúsítják, hogy ügyésznek adta ki magát. – Nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyással üzérkedést. Azt is ki merem jelenteni, hogy aki ilyent el mer követni az megérdemli akár az ügyészség által három évvel büntethető – mondta. Az ügyészség három év börtönt végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, 5 év közügyektől eltiltásra, összesen 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint 5 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltást kért A. Tamásra.

Az ügyészség szerint A. Tamás a Schadl-Völner ügy mellékszálába keveredett bele. A Schadl Györggyel kapcsolatban lévő R. Róbert megneszelte, hogy egy ismerőse, S. Etelka érdekeltségébe tartozó Kreatív Tanulási Alapítvány nem kapta meg az engedélyt a kormányhivataltól arra, hogy a Mátrix Szakképző és Általános Iskolát elindíthassa. R. Róbert előbb 8, majd összesen 30 millió forintot gombolt le S. Etelkáról azt ígérgetve, hogy elintézi, hogy S. Etelka iskolája megkapja a működési engedélyt. Ennek részeként R. Róbert kapcsolatba került A. Tamással, aki és miután beszámolt neki S. Etelka XIII. rendű vádlottnak tett azon ajánlatáról, hogy hivatalosszemélyek lefizetésével eléri az iskolák engedélyeztetését, a közreműködését kérte, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül segítséget nyújtson, másrészt játssza el S. Etelka XIII. rendű vádlott előtt az ügyben közreműködő „ügyész” szerepét.

A. Tamás ezt elfogadta, és több alkalommal találkozott S. Etelka XIII. rendű vádlottal, R. Róbert pedig elhitette S. Etelkával, hogy A. Tamás tényleg ügyészként dolgozik, és azt is közölte, hogy „rálát az ügyre”, és az iskolák engedélyezése jól halad. A valóságban R. Róbertnek nem volt ilyen kapcsolata, más szóval rászedték a hölgyet.

Bűnösséget egy hanganyagra alapozzák, de azt szerinte abból „kiszakítottak” részeket, ő pedig a teljes hanganyagot szeretné megismerni. A Schadl György „gazdájának” ismert R. Róbertnek kulcsfontosságú szerepe volt az ügy kirobbanásában, az egész azzal kezdődött, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények Elleni Osztálya 2020-ban elkezdett titokban információkat gyűjteni róla egy állítólagos zsarolási ügyben. Erről a titkos nyomozás miatt egyelőre nem tudni semmit, de azt igen, hogy a kilencvenes években tagja volt egy autótolvaj bandának, több zsarolási ügyben is érintett volt, jó kapcsolatokat ápolt balkáni bűnözői körökkel, sőt, még a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottjából is kiszedett 100 millió forintot.

Azon túl, hogy a vádirat nem tartalmaz valóságot, nem fogadja el egyetlen pontját sem – jelezte R. Róbert, hozzáfűzve, azt gondolja, hogy az említett hanganyag tartalmi kérdéseiből fakad a büntetőügye. Kérte, hogy ismerhesse meg teljes hanganyagot.

– válaszolta erre Tóth Erzsébet bíró.

R. Róbertet azzal vádolják, hogy „felsőbb kapcsolataira” hivatkozva közel 30 millió forintot vett át S. Etelkától azon a címen, hogy abból hivatalos személyeket fog lefizetni a Mátrix iskola engedélyeztetéséért. R. Róbert később további 70 millió forintot csalt ki S. Etelkától arra hivatkozva, hogy őt elrabolták a csecsenek és váltságdíjra kell az összeg, közben S. Etelkát azzal hitegette, hogy Schadl Györgyön és Völner Pálon keresztül 150 millió forintért elintézteti a Mátrix iskola minisztériumi engedélyeztetését is. Való igaz, hogy R. Róbert valóban kapcsolatban állt Schadl Györggyel, aki őt „gazdámnak” nevezte. Schadl György, majd Völner Pál is belement abba, hogy 150 millióért elintézik az iskola engedélyeztetését.

Az egész Völner-Schadl ügy lavinája R. Róberttel indult el, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egy, adóhatóságot érintő zsarolási ügyben kezdték el lehallgatni R. Róbertet, majd így derültek fény Schadl György és Völner Pál üzelmeire.

R. Róbert letartóztatásban marad.

Ártatlanságot hangoztatni amúgy nem elég, bizonyítani is kell, a három fő vádlott pedig ebben nem támaszkodhat több olyan személyre sem, aki velük együtt állítottak törvény elé. A per eddigi két előkészítő tárgyalása alatt az összesen 22 vádlott közül tízen – köztük hat végrehajtó – is beismerte a bűnösségét. Az ügyben tizenheted-, illetve tizennyolcadrendű vádlottként ártatlannak vallotta magát Schadl György felesége és édesapja, de egy korábbi, keddi előkészítő ülésen a negyedrendű vádlott M. Viktor, Schadl György sofőrje is.

Völner Pál igazságügyi államtitkárként éveken át úgy támadta az állítólagos baloldali korrupciót, hogy havi 3-5 millió forintot kenőpénzt vett át.

Az előkészítő ülés előtt a Momentum Mozgalom Varga Judit- és Rogán Antal-plakátokkal szórta tele a Fővárosi Törvényszék épülete körüli utcákat. „Eltűnésekor Bocskai-stílusú kosztümöt, Clé de Cartier karórát és csibészes mosolyt viselt. Keresi törődő gazdája” – írták az igazságügyi miniszter, Völner Pál egykori főnöke fotója alá.