Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor legújabb hangzatos kommunikációs lózungja szerint a kormány éppen „legyalulja az inflációt”, az európai országokkal összevetett, úgynevezett valóság eléggé mást mutat. Ez persze nem lehet különösebben meglepő annak fényében, hogy a miniszterelnök a hatásvadász videók posztolásán és a nagy szavakon túl konkrétumokig az évértékelője alkalmával sem igen jutott el, a vonatkozó statisztikák azonban elég kíméletlenül beletolják az arcunkba, hogy mi is a helyzet valójában.
Orbán Viktor videóban üzente meg, hogy legyalulja az inflációtA hvg.hu elemezte ki az Eurostat januárra vonatkozó inflációs adatait, ezekből egyebek között az derül ki, hogy míg az Európai Unió 27 tagállama közül 24 már túljutott az inflációs csúcson, a magyarországi áremelkedés annyira extrém, hogy még a listán hazánkat követő balti államok és Csehország sincsenek a kanyarban sem. A számok fényében ez a következőképpen néz ki: az uniós inflációs átlag a decemberi 10,4 százalékról 10 százalékra csökkent, a lista elején pedig növekvő sorrendben Litvánia 18,5, Észtország 18,6, Csehország 19,1, Lettország pedig 21,4 százalékon áll a januári adatok szerint.
Magyarországon ugyanez a mutató 26,2 százalék.
Az inflációs csúcson egyedül Magyarország, Csehország és Szlovákia nincs még túl, igaz, utóbbi esetében matematikailag most van a csúcs, pontosabban három hónapja nagyjából azonos szinten állnak.
A hvg.hu felidézi Orbán Viktor tavaly júliusi kijelentését, miszerint „látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, levegőért kapkod”, ehhez képest a számok lényegében csak Magyarországon látszanak alátámasztani az állítólagos tüdőnlövést, s a kormányzati narratíva Nyugat-Európára vizionált apokalipszise ellenére Ausztriától nyugatra jellemzően a 10 százalékot sem éri el az inflációs mutató (Olaszország az egyetlen kivétel 10,7 százalékkal), emellett Szlovéniában is csupán 9,9 százalékos az adat.
A különbségek ennél is sokkolóbbak, ha az élelmiszerinfláció mértékét tekintjük át: itt az Európai Unió átlaga 18,4 százalék,
Magyarország pedig 48,2 százalékkal toronymagasan vezeti a mezőnyt.
A különbség annyira brutális, hogy még a hazánkat követő országok drágulásának mértékét is messze lekörözi: Litvániában 32, Szlovákiában 28,6, Észtországban és Lettországban pedig 28,5-28,5 százalékkal kell átlagosan többet fizetni a mindennapi élelmiszerekért.
Az átlagosnál jóval melegebb január és az elviekben átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentés ellenére Magyarország az energiaárak emelkedése terén is bőven az élbolyban szerepel. Az uniós átlag 27 százalék, ehhez képest Magyarországon 52,5 százalékkal emelkedtek az energiaárak. Hazánkat ebben a mutatóban is csak Lettország (75,8), Olaszország (67,3), Írország (59,4), Csehország (54,8) és Ausztria (52,6) előzi meg.
Orbán Viktor: 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – Évet értékelt a miniszterelnök