Orbán Viktor: 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – Évet értékelt a miniszterelnök

A miniszterelnök szerint le kell győzni az orosz-ukrán háború és az infláció veszélyét. Az élelmiszerárstop addig marad, amíg az infláció nem kezd csökkenni, jön a vármegyebérlet.

A baj nem szól előre, ránk töri az ajtót – kezdte hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután 15 órakor a Várkert Bazárban. Méltatta a törökországi földrengés utáni mentésben résztvevő magyar egységeket, akik képviselőit meg is hívta és meg is tapsoltatta a beszéde előtt. Emlékeztetett, Törökországba 167 fős magyar kontingens utazott el, 35 embert mentettek ki.

A kérdés – jelezte a miniszterelnök –, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások vajon elveszik, vagy meghozzák-e a magyar életkedvet. A változások új kérdéseket szegeznek a mellkasunknak, a 2023-as év sikere ezeken múlik – mondta.

Orbán Viktor a 2010-ben elzavart „vadkeleti szocializmus” után ismertette a kabinetje elmúlt 12 évének az állítólagos sikereit, majd jelezte: „ha nem is halált, de Brüsszelt megvető bátorsággal” építették újjá Magyarországot. Állítása szerint fáradságos tíz év volt, de megérte. A Fidesz most is megkapta a kétharmadot, pedig a magyarázata szerint összefogott a teljes „baloldal”, és az EU, továbbá Soros György négymilliárd forinttal támogatta az ellenzéket.

A miniszterelnök ezután egy hasonlattal érzékeltette a konfliktust Sergio Leone világhírű westernjének, a Volt egyszer egy Vadnyugatnak a nyitójelenetével, amelyben a harmonikás főhőst három marcona alak várja. – Hol van Frank? – kérdezi a főhős. – Frank nem jött el – válaszolja az egyik. – Hoztatok nekem lovat? – kérdezi a főhős, mire a másik három felnevet. – Így is lesz két felesleges – vágja rá a főhős. Orbán Viktor ehhez egy poénnal azt fűzte hozzá, hogy „a magyar Frank” vagyis Gyurcsány Ferenc most gyűjti be a gazdátlan lovakat.

Azóta, hogy a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolnunk – magyarázta ezután Orbán Viktor, hozzátéve, újra kellett vizsgálni az összes, 2010-ben kitűzött célt, ezekről szerinte nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni. – Továbbra is barátokat akarunk szerezni, nem ellenségeket – mondta az Európai Unióban rendre ellenséget kereső kormányfő. A Vodafone NER-kézbe történő felvásárlásáról azt állította, „visszamagyarosítjuk” az infokommunikációs területet. Orbán Viktor azt is ígérte, „feltámasztják” a magyar élelmiszeripart, a magyar mezőgazdaságot a termelői modellről a feldolgozóira állítják át, ezt követően pedig hosszan a nehézipari- és energiatermelésről beszélt.

2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – jelentette ki ezután a miniszterelnök. aki szerint az EU-ban és a NATO-ban Magyarországon kívül mindenki háborúpárti. Az orosz-ukrán háborúban szerinte nem jó és a gonosz harca zajlik, hanem két szláv népé. Orbán Viktor elismerte Ukrajna jogát az önvédelemre, de szerinte azzal Ukrajna érdekét helyeznénk előtérbe, ha a humanitárius segítségen kívül mást is nyújtanánk.

Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen veszélyt, legyen egy szuverén Ukrajna, szerintünk ezt nem háborúval, hanem azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal lehet elérni - mondta.

– Értjük, hogy az ukránok megpróbálták elhitetni Európával, hogy Oroszország nem állna meg az Atlanti-óceánig, de „a magyarok” ezt nem veszik be – fogalmazott a miniszterelnök, miután megindokolta, miért nem szankcionálják az ex-KGB-ügynök Kirill pátriárkát. – Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni – magyarázta.

A NATO-tagság Magyarország számára létfontosságú, de a NATO védelmi szövetség és nem háborús szövetség, a közös védekezésen túl semmilyen kötelezettséget nem jelent. A tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy közösen támadjanak meg egy harmadik országot.– Brüsszeliták még nem haltak meg a háborúban, magyarok már igen – mondta, hozzátéve, a kárpátaljai magyarság nem ezt érdemli, több tiszteletet neki Munkácson, Kijevben és Brüsszelben.

Szerinte az Európai Unió egyelőre közvetett háborúban áll, de alvajáróként belesodródik az orosz-ukrán konfliktusba. Sisakok küldésével kezdődött a nyugati segítségnyújtás, most harci járműveknél tart, de van szó vadászrepülőgépekről és lesz békefenntartókról. Ezután hosszasan fejtegette az általa kívánatosnak tartott irányt, amely minden alkalommal szemet hunyt az orosz agresszió felett - szerinte legalábbis az volt a helyes, amit a 2008-as grúziai agresszió és a Krím 2014-es elcsatolásakor tanúsított a Nyugat.

A kormányfő megismételte azt az elméletet, miszerint a kabinetje a Vatikánnal lenne egy platformon az orosz-ukrán háború ügyében, amelynek kapcsán Orbán Viktor kitért a magyar-amerikai konfliktusra is. Szerinte Joe Bidennel humor jött a Fehér Házba, az amerikai elnök egy „présembert”, David Pressman nagykövetet küldte Magyarországra, hogy „préselje bele” Magyarországot a háborúba. Ezt egyébként nem is egy, hanem két roppant eredeti, de inkább csak rendkívül kínos szóviccel is sikerült megvilágítania, „jóbarátnak" nevezve André Goodfriendet, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét évekkel ezelőtt vezető ügyvivőt és „présembernek” David Pressmant. Ő egyébként azt várja – fűzte hozzá –, hogy Joe Biden után 2024-ben a republikánusok „duzzadó izmokkal” térnek vissza.

Orbán Viktor ezután rátért a megszokott kormányzati elméletre a brüsszeli „szankciós inflációról”, valamint arról, hogy ezek a büntetőintézkedések szerinte nem okoznak gondot Oroszországnak.

A miniszterelnök szerint az EU-tagországok kellene ellenőrizniük Brüsszelt és nem nem Brüsszelnek az EU-tagországokat. Ő abban bízik, hogy ez a 2024-es európai parlamenti választások után így is lesz. A kamatstop mellett

– mondta Orbán Viktor, nem említve, hogy az élelmiszerárstop éppenséggel serkenti azt. A kormányfő vármegyebérlet bevezetéséről is beszélt, amit országos és havi változatban is lehet kapni majd. Előbbi 18 900, utóbbi 9 450 forintba kerül. Ezután rátért arra, hogy a „fanyalgók” bírálatai ellenére mekkora sikerei vannak a magyar gazdaságnak, a rekordkivitel mellett soha ennyi befektetés nem volt, soha ennyien nem dolgoztak korábban. Elismételte azt az ígéretét, miszerint év végére az infláció egyszámjegyű lesz. – Az infláció olyan mint a tigris. Ha nem lőjük le, akkor leterít minket – jelentette ki.

A miniszterelnök végezetül kitért a kabinet által gyermekvédelminek tartott törvényre is, majd úgy csinált, mintha az Európai Unió a pedofilok elleni fellépés miatt bírálná az Orbán-kormányt, és ismét összemosta a pedofíliát a homoszexualitás kérdésével. Azt mondta, Magyarországnak kell rendelkeznie a világ legszigorúbb gyermekvédelmi törvényével, amiért már tettek és még tesznek lépéseket.

– Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok – fejezte be a beszédét ezután.

Bár a miniszterelnöknek finoman szólva volt miről beszélnie – 2022. február 24-én a három héttel korábbi moszkvai „békemissziója” ellenére kitört az orosz-ukrán háború, április 3-án a Fidesz újra kétharmaddal nyert, az év őszére pedig a hatalmas tüntetéssorozat és a száguldó infláció vetett árnyékot –, úgy tűnik, a beszéd előtt Orbán Viktort már csak az izgatta, milyen nyakkendőt vegyen fel.

Ami a rendőri készültséget illeti, a Váralagútban rengeteg rendőrautó állt, a meghívottakat hosszú kordonsorok között engedték be az épületbe, és még térfigyelő kamerákat is felszereltek, csak azt nehéz eldönteni, hogy az érkező fideszes elit biztonságáért vagy azért, hogy korrupción érjék őket. A fideszes elit egyébként fel is vonult Rákay Philiptől Demeter Szilárdon és Szőllősi Györgyön át Kovács Zoltánig és a tárcavezetőkig, a hivatali autók mellett – írta munkatársunk, Fekete Norbert a helyszínről – rengeteg több tízmillió forint értékű luxusautót és -terepjárót lehetett látni.