Az év első hónapjában rögtön deficites lett a magyar költségvetés, annak ellenére, hogy az elmúlt években tisztes, 200 milliárd forint körüli többlettel kezdte az évet – derül ki a most nyilvánosságra hozott pénzügyminisztériumi tájékoztatóból. A miértekre a részletes ismertetőben sem igyekezett választ adni a tárca. A korábbi évek januári többletének az oka prózai: ekkor folynak be a kincstárba a decemberi költések utáni áfa-bevételek, illetve a karácsonyi bónuszok szja-bevételei is, a kiadások pedig ilyenkor még alacsonyak, hisz az év elején lassabban indulnak el a milliárdokat zabáló költségvetési programok. Idén sem a bevételek, sem a kiadások nem úgy alakultak, ahogy szoktak: a állam januári bevételei 2841 milliárd forintra rúgtak, ez 2,3 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, ami – figyelembe véve a 25 százalék feletti inflációt –, reálértéken durva visszaesés.
A részletekből kiderül, hogy a fogyasztási adóbevételek 19 százalékkal voltak magasabbak, ám ezen belül az áfa csak 15 százalékkal nőtt, vagyis az inflációval megegyező mértékben, ami megerősíti a kiskereskedelmi adatokat, miszerint tavaly rengeteg családnál elmaradhatott a karácsonyi kiköltekezés. Ezzel szemben a jövedéki adóbevételek 44 százalékkal voltak magasabbak, amit a PM a dohánytermékeket érintő januári adóemelések előtti készletezéssel magyarázott. A személyi jövedelemadó-bevételek viszont tavaly januárhoz képest 35 százalékkal nőttek, vagyis itt még nem volt probléma, sőt. A cégek is szorgalmasan fizették a különadókat. Ami a bevételi oldalon gondot okozott, az az, hogy nagyon alacsonyan alakultak a költségvetési szervek saját bevételei - ennek okára nem adott magyarázatot a PM. Nem érkeztek a költségvetési maradványok sem, amelyek az előző évben 160 milliárd forintra rúgtak. Vagyis bevételi oldalon támadtak komoly elmaradások, ám hogy ez egyszeri botlás vagy tartósan gondot jelent majd, azt nem lehet kihámozni a PM adataiból.
Míg az államháztartás bevételei alig 2,4 százalékkal nőttek, a kiadások 13,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A kiadások növekedése ugyan elmarad az inflációtól, ám ez messze nem volt elég a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A Pénzügyminisztérium a magasabb kiadásokat, így a vártnál lényegesen nagyobb hiányt a lakástámogatások, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kiadások növekedésével magyarázta, ami valójában porhintés. A lakástámogatások 10 milliárddal (17 százalékkal) voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az egészségügyi kiadások pedig 5,5 százalékkal nőttek, ami 25 százalékos infláció mellett valójában brutális megszorítást takar.
„A jelenlegi inflációs helyzetet a jegybank addig nem tudja megoldani, amíg a kormány betegesen szórja a pénzt”Ezermilliárdba kerül évente a költségvetésnek az állami vagyon működtetéseA nyugdíjkiadások 110 milliárddal (27 százalékkal) voltak magasabbak – ez már valódi magyarázat lehet a hiány mértékére. A PM tájékoztatójából kiderül, hogy rezsivédelemre 173 milliárdot költöttek (tavaly nem volt ilyen címkéjű kiadás), illetve az állami cégek támogatása csak januárban 350 milliárd forintot vitt el, ami példátlanul magas, miután ez az egész évre tervezett ilyen célú kiadások negyede. A PM egy szót sem vesztegetett a hatalmas kiadás okaira, így nem tudni, hogy ebből mekkora rész fedezi az MVM-csoport veszteségeit, ami inkább a rezsivédelemhez kapcsolódik, és milyen arányban jutott más állami cégek feltőkésítésére.
Kilátások
Egyhavi adatok alapján nem lehet megmondani hogyan alakul a költségvetési gazdálkodás a következő hónapokban, ám a nagyon rossz kezdet ellenére elérhetőnek tűnik a kormány 3,9 százalékos GDP-hiánycélja. Ugyanis a gazdasági növekedés várhatóan nem esik vissza olyan mértékben, hogy az kikezdje a gazdaság alapjait, a 20 százalékot közelíti infláció pedig bevételi oldalon jelent óriási segítséget a büdzsének. Az energiaárak az elmúlt hónapokban drasztikusan estek – a gázár a csúcshoz képest a hetedére esett vissza –, ami azt is jelenti, hogy a rezsitámogatások éves szinten akár több száz milliárd forinttal is kisebbek lehetnek a tervezettnél.
