A német Der Spiegel értesülései szerint a Hszían Bingo Intelligens Repüléstechnológia nevű kínai cég 100 darab ZT-180 típusú öngyilkos drón eladásáról tárgyal Oroszországgal. Az eszköz hasonló azokhoz az iráni drónokhoz, amelyeket az ukrán városok kulcsfontosságú infrastruktúrája elleni orosz légitámadásokhoz használnak. A Speigel úgy tudja, a kínai cég hajlandó lenne gyártóbázist is létesíteni Oroszországban, ha a pekingi rezsim engedélyezi az üzletet. Nyugati országok azonban a napokban nyilvánosan óva intették Kínát attól, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.
A Vice World News hírportál megkeresésére a Hszían Bingo tagadta, hogy szerződésben állna Oroszországgal, a tárgyalások tényét viszont nem. Vang Venbin kínai külügyi szóvivő azt állította, hogy nem hallott a kérdéses ügyletről. Mindenesetre fogadkozott, hogy Kína felelősségteljesen áll a fegyverexporthoz, s “a béke és a párbeszéd” előmozdítására törekszik.
A kínai külügyminisztérium ennek jegyében 12 pontban szedte össze az “ukrajnai krízis” politikai rendezésére vonatkozó álláspontját a háború kitörésének évfordulójára. A dokumentum általános elveket fogalmaz meg, ám ezek jelentése nem mindig egyértelmű.
Az első pont például az összes ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólít fel.
Kína hivatalosan Ukrajna részének tekinti az Oroszország által önkényesen és illegálisan annektált ukrán régiókat.
Ennél fogva logikus lenne, hogy Peking szerint véget kell vetni a Krím-félsziget és más ukrajnai területek orosz megszállásának. Ez de facto teljes ukrán győzelmet jelentene.
Csakhogy orosz értelmezésben a területi integritás tiszteletben tartása az önhatalmúlag átrajzolt határok elismerését is jelentheti. A kínai 12 pont más elemei, köztük a “hidegháborús mentalitás” befejezését és a szankciók leállítását célzó javaslat pedig kifejezetten Moszkva álláspontját tükrözik.
Kijev óvatosan üdvözölte a dokumentumot, amelyről Peking nem konzultált vele, amerikai tisztségviselők és elemzők azonban bírálták, rámutatva, hogy Kína és az agresszor Oroszország éppen szorosabbra fűzi a kapcsolatait.
Peking szándékosan kétértelmű, hiszen a háború kezdete óta próbál lavírozni stratégiai partnere, Oroszország és legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európai Unió között. Ez azonban szükségszerűen semmitmondóvá teszi Peking “béketervét”, hiszen így nem adhat választ olyan kényes alapkérdésekre sem, mint hogy a jelenlegi konfliktus mely ország területi integritását sérti.
