A jegybank kedden kamatdöntő ülést tart. A várható fejleményeket latolgatva, az állampírhozamok átmeneti esése miatt az is felmerült, hogy egyes befektetők már kamatcsökkentésre számítanak. Az elemzők szerint erről azonban még korai beszélni, ugyanis a magyar infláció makacs, ráadásul az Európai Unióban a legmagasabb. Emiatt leghamarabb márciusban az új inflációs jelentés ismertetésekor tehet utalást a jegybank arra, hogy mikor kezdi csökkenteni az unióban kiemelkedő mértékű, 18 százalékos irányadó kamatát.
A KSH adatai szerint januárban 25,7 százalékra emelkedett az infláció, az Eurostat módszertana szerint pedig 26,2 százalék a volt pénzromlás mértéke. A nagy kérdés, hogy a februárban tovább emelkedik-e még a pénzromlás üteme. Ebben a kérdésben megosztottak az elemzők. A váratlanul magas januári adat után Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató helyettese szerint nagy a valószínűsége, hogy a februárban még emelkedhet a magyar fogyasztói árindex. Erről a szakértő a Népszava közéleti podcastjában beszélt lapunk munkatársainak, hozzátéve, hogy szerinte éves szinten 19 százalék lehet a pénzromlás. Vélhetően februárban eléri a csúcspontját, ám az első félévben nagy csökkenés nem várható, mert jelentősek az áthúzódó hatások. Vagyis a tavaly nyáron megindult áremelések hatásai – a rezsicsökkentés megváltoztatása, az energia és az élelmiszerek drágulása – áthúzódnak az idei esztendőre is. Az év végére várható egy jelentős esés, de amit a kormány remél, hogy egy számjegyű, vagyis tíz százalék alatti infláció legyen, ez elég irreálisnak látszik – emelte ki a kutató.
Ez is csak hiú ábránd, idén már nem lesz egyszámjegyű inflációOrbán Viktor évértékelő beszédében arról beszélt, hogy a kormánynak kettős a célja: egyszámjegyű legyen az infláció, és elkerülje magyar gazdaság a recessziót. Karsai szerint egyik sem teljesíthető, ugyanis az antiinflációs politikát a jegybank ugyan igyekszik megvalósítani a magas kamatokkal, a kormányzat viszont különböző intézkedésekkel továbbra is élénkíti a gazdasági növekedést, de ezzel épp az infláció csökkenését akadályozza.
Ilyen inflációs környezetben nem várható más a jegybanktól, mint a kivárás – vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az irányadó, 18 százalékos kamatban nyilvánvalóan nem várható még most változás, ám a keddi kamatdöntés utáni jegybanki üzeneteket kiemelt figyelemmel fogja követni a piac, ugyanis mindenki arra kíváncsi, hogy mikor indulhat meg a kamatcsökkentés - jegyezte meg az elemző. A Monetáris Tanács a januári ülése után világosan leszögezte, hogy mindaddig marad a magas, 18 százalékos kamat, amíg a magyar gazdaság kockázati megítélésében trendszerű javulás nem következik be. Ilyen kockázat az ukrán háború, a magas külső (európai és USA-beli) kamatok, a hazai infláció, ami januárban még emelkedett is, a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése, és az EU-pénzek megérkezése. Eddig egyik területen sem következett be a trendszerű fordulat, ezért nem is várható kamatcsökkentés. A CIB Bank elemzője szerint, ha minden kedvezően alakul, akkor a 18 százalékos kamat csökkentése március után indulhat el, és valamikor a harmadik negyedben érheti el a az alapkamat szintjét, vagyis a 13 százalékot, majd decemberre 10 százalékra csökkenhet.
Egy fokkal még óvatosabban vélekednek az ING Bank elemzői: Virovácz Péter és Frantisek Taborsky közös elemzésükben rámutatnak, hogy a lassú javulás jeleit mutatja a magyar gazdaság, erre utal a euró 380 forint körüli stabilizálódása, de ez is csak arra elegendő, hogy a jegybank kivárjon egészen áprilisig. Még ha a javuló adatok a jövőben azt is sugallják, hogy lassan elérkezik az idő monetáris kondíciók lazításra, mégis türelemre van szükség az uniós forrásokhoz való hozzáférés feloldásához szükséges reformokról folyó viták miatt. Bár azt látjuk, hogy a kormány rendezi az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos kérdéseket, még mindig túl sok a bizonytalanság az egyezséggel, illetve a tényleges utalásokkal kapcsolatban. Az ING elemző arra számítanak, hogy az első kamatcsökkentés csak áprilisban jön el, és a kamatcsökkentés fokozatos, valamint lassú lesz. Az ING elemzői szerint a kamatok mérséklése csak az év utolsó negyedében gyorsulhat fel, de a jegybank vélhetően arra kiemelten ügyel majd, hogy a reálkamat pozitív, vagyis a várható inflációnál magasabb legyen.
Egy fokkal még óvatosabban vélekednek az ING Bank elemzői: Virovácz Péter és Frantisek Taborsky közös elemzésükben rámutatnak, hogy a lassú javulás jeleit mutatja a magyar gazdaság, erre utal a euró 380 forint körüli stabilizálódása, de ez is csak arra elegendő, hogy a jegybank kivárjon egészen áprilisig. Még ha a javuló adatok a jövőben azt is sugallják, hogy lassan elérkezik az idő monetáris kondíciók lazításra, mégis türelemre van szükség az uniós forrásokhoz való hozzáférés feloldásához szükséges reformokról folyó viták miatt. Bár azt látjuk, hogy a kormány rendezi az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos kérdéseket, még mindig túl sok a bizonytalanság az egyezséggel, illetve a tényleges utalásokkal kapcsolatban. Az ING elemző arra számítanak, hogy az első kamatcsökkentés csak áprilisban jön el, és a kamatcsökkentés fokozatos, valamint lassú lesz. Az ING elemzői szerint a kamatok mérséklése csak az év utolsó negyedében gyorsulhat fel, de a jegybank vélhetően arra kiemelten ügyel majd, hogy a reálkamat pozitív, vagyis a várható inflációnál magasabb legyen.
Feszültségek az állampapírpiacon
Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek a hazai államkötvényhozamok, és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) összesítése szerint több államkötvény aukció is részben sikertelen lett, vagyis több esetben nem sikerült a tervezett államkötvény-mennyiséget eladni. Ez a helyzet még egy érv a jegybank számára, hogy nagyon óvatos legyen a kamatpolitikájával, illetve annak kommunikációjával. Kiszáradt az állampapírpiac – kommentálta a folyamatokat Trippon Mariann. Az ÁKK aukciók sikertelensége épp a jegybank saját diszkontkötvény aukcióival magyarázható, ugyanis a 18 százalékos MNB-papírok elszívták a pénzt az alacsonyabb kamatozású államkötvények elő. A jegybank mind szélesebb körben akarja a 18 százalékos kamattal az inflációt csökkenteni, ezért vezette be egy célzott kör számára elérhető kötvényeket. A bankok és egyes pénzügyi befektetők pedig érthető okokból ebbe fektetik a pénzüket. A nem igazán sikeres ÁKK- aukciók bizonyos szintű feszültségre utalhatnak a piacon, a hozamok alakulás azonban túlzottan nagy aggodalomra eddig nem adott okot, és az államadósság finanszírozása is biztosított az éveleji nagy (deviza)kötvény kibocsátásoknak köszönhetően.
Menetrend
Ha minden kedvezően alakul, akkor a 18 százalékos kamat csökkentése március után indulhat el, és valamikor a harmadik negyedben érheti el a az alapkamat szintjét, vagyis a 13 százalékot
Trippon Mariann
26,2 százalék a volt pénzromlás mértéke januárban az Eu módszertana szerint számolva, kérdés feljebb megy-e februárban
Képalá
Az energia- és élelmiszerár tavalyi emelkedések hatása az idei évre is áthúzódik